ma reggel a fogadó megtelt izgatott emberekkel
még korán volt és nagyon hideg később
érkezett az erdész szótlan volt csak intett az
emberek követték volt náluk puska emese sápadtan
húzódott meg a sarokban nem tetszik ez nekem
súgta még baj lehet az ajtóig követtem a tömeget
feszülten idővel hallani lehetett a lövéseket
mintha háborúban lennénk
fegyelmezetlenek jegyeztem meg néhány óra múltán
a durrogás abbamaradt az emberek riadtan
egyesével érkeztek vissza szótlanul legvégül az erdész
a fővadász pálinkát ivott emese megsejtett valamit
baj történt érdeklődött csendesen a férfi felnézett
egy holttestre bukkantunk ott fent de azt hiszem idegen
értesíteni kell a városban a csendőrséget nyomozzák ki
hogyan került éppen oda de aggodalomra semmi ok
majd szép lassan ezen is túl leszünk húzta félre a száját
és újra ivott a többiek egymás után távoztak
az erdész bizonytalan lábakon indult a fagyba
veszprémbe megyek szólt még
Bartha György levélsorozatának előző darabja a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
