2024.06.17.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Molnár József: Etűd Cabrióra

Molnár József: Etűd Cabrióra

1 min read
A járást könnyítő botot is elhagytad / valahol, minden összekuszálódott, / az éjszaka malmai őrölnek, a fény / utolsó cseppjeit iszod.

Jász Attila: AMIKOR A BÚCSÚ ANGYALAI
           HAMUT SZÓRNAK FEJEDRE című verse nyomán



Reggel szomorúan ébredsz,
talán mert megérint a valóság.
Álmodban éhezőnek törtél
kenyeret, a befagyott száj
újraízlelt, a nevető szeretetben
elestél, lassan feltápászkodtál,
esni kezd. A csúszós talajon
botladozva haladsz.
Közben elfújja a szél a kalapod.
A járást könnyítő botot is elhagytad
valahol, minden összekuszálódott,
az éjszaka malmai őrölnek, a fény
utolsó cseppjeit iszod.
Kiszáradt torkodban penész ízű
múlt, a jövő ablakait befalazták.
Ekkor fékcsikorgás közben
megáll melletted az autó. Nem ül
benne senki. Kinyitod ajtaját, úgy néz
ki, mint ígéretes út előtti szárnyaló
madár, a kötelező kilométerek
nem jelentenek gondot, mi neki pár
korty végtelen?
Beszállsz, kisöpörve a csendet, ám

valami baj lehet, mert a kabrió nem
indul, talán engedélyre vár, lehet,
a földi irányítás észre sem vette, bár
itt lennének az angyalok! kapcsolatod
velük még mindig semmi, kevés
a láng, hogy észrevegyenek!
a belső béke is hiányzik, talán majd ma.
Távolban zöld fény. Erősödik. Mintha
az addig halott mozgást valakik
irányítanák. A motorok felbőgnek. Mozdulnak
az alvó kerekek, és talán repültök is a föld felett.
A fülsértő sóhajok lemaradnak.

Molnár József

Molnár József verse legutóbb a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.