(Závada Pál Apfelbaum, Esterházy Péter Hrabal könyve, Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat)

Vizsgálataink során arra a megállapításra jutottunk, hogy az Apfelbaum istenképe megfejthetetlen, mégis közelebb juthatunk a megismeréséhez, ha Esterházy istenképeivel vetjük össze, hiszen Závada az Egyszerű történet vessző száz oldal Márk-változatából is több ízben idéz: „Isten magányos, és az veszélyes, egyedül van, ha nem imádkozom” (Závada 2022, 257). Máshol meg: „(…) az eltávolodott Istent kerestem. De mert egymásnak vagytok feszülve s talán még össze is vagytok tapadva, azt hittem, könnyebben elérem őt a te sátáni oldalad felől és öncélú bűntetteken át, mint a reménytelen jóságon keresztül” (Závada 2022, 210) (vö. Nagygéci Kovács 2022). Más részekben pedig Esterházy Hrabal könyvére találhatók utalások, nem is „semleges” helyeken, hanem a regénynyitó és záró jeleneteiben. Így Esterházy adja meg tehát a keretet Závada művéhez, hiszen a negyedik strófában olvasható: „Most Jákob lajtorjáján / üggyel-bajjal lemászik valaki: / Az Úr az, hátán fúvóshangszertokkal. / Kinyitja, előhúz egy szaxofont, de nem fújhatja meg, mert megzavarják” (Závada 2022, 8). Esterházy képzete a szaxofonozó Isten, aki nála, a Hrabal könyvében Charlie-tól, azaz Charlie Parkertól, a híres szaxofonostól kíván megtanulni játszani. Závada a hangszeren való játék mellett, Charlie-t is beemeli saját művébe, hiszen így nevezi el az égi szféra egy szereplőjét, az Úr egyik jelenlegi angyalát, s az intertextuális kapcsolatok felfejtése közben elkerülhetetlen, hogy az olvasó ne azonosítsa őt Charlie Parkerrel. Visszatérve a keretes szerkezetre, Závada művének utolsó strófájában visszatér a kezdő motívum: „Az Úr idelentről figyel föl rá, / s kikészíti a saját szaxofonját. / Még tétovázik, de már sejthetjük, / hogy csatlakozni fog…A maga módján. / Azazhogy… elég gyatrán megy neki” (Závada 2022, 261). S nem csak a motívumot hordozza magában a Závada-szöveg, kölcsönözi Esterházy mondatát is, miszerint: „A szeretetről… A szeretetről majd én gondoskodom” – mondja nála az Úr, miközben elteszi hangszerét (Závada 2022, 261). 

Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk–változat című regényéből kiolvasható egy másik fajta istenkép is. Talán ennek értelmezésével juthatunk közelebb Závada hallgatag Istenének megértéséhez. Ugyanis az Apfelbaum sorai között lelhető fel az utalás: „Te úgymond / meghaltál… Magunkhoz térünk, s ott vagy / süketnémán, A Márk-változatban így / van írva” (Závada 2022, 257). S az angyalok jól tudják, a Márk-változatban ez a kép  jelenik meg, amikor az egyik szereplő, a nagymama arra gondol, képtelenség, hogy meghalt a fia, hogy hamarabb halt meg, mint ő: „Arra jutott, hogy akkor az Úristennek kellett megölnie a fiát, másképp ez nem lehetett […] Volt egy pillanat, amikor úgy látta, hogy ha a fia meghalt, nincs, akkor az Úristen is meghalt, nincs, de azután elmúlt ez a pillanat. Amikor elfogytak a könnyei, az erő is elhagyta, és két napig egyfolytában aludt. Mikor fölébredt, az Isten süketnéma lett” (Esterházy 2014, 489). Tehát Závada az Esterházy-regény „süketnéma” Istenét használja fel saját történetszövésében, hiszen ő is olyan szörnyűséges eseményeiről ír a 20. századnak, melyekben könnyű azt feltételezni, hogy az Úristen meghalt, azonban ha ezt azért mégsem szeretnénk feltételezni, akkor legalább annyit, hogy süketnéma lett. De más szemszögből is lehet gondolkodni Isten hallgatásáról.  A Hrabal könyvében egy más kontextusban szólal meg erről: „Az Úristen a saját nyelvén kizárólag önmagával tudhat beszélgetni, minthogy az Úristennél nincsen nagyobb, mert ha volna, az volna az Úristen […] az Isten nyelve tehát az önszeretet nyelve (azaz a hallgatásé…)” (Esterházy 1990, 8). Tehát több ízben is igazolást nyerhet az Apfelbaum Isten-alakja. 

Szentirmai Mária fogalmazza meg a gondolatot, hogy Závada egy olyan történetet teremtett, melyben Ádám végigjárta a 20. századot, vagyis Európa történelmének bugyrait, éppen ezért nem tudja lezárni az „ember: küzdj és bízva bízzál” (madáchi) gondolattal, s ezért fordul helyette Esterházyhoz (Szentirmai 2022).  Závada az utolsó fejezet 81. strófájában szinte szó szerint idézi a Márk-változat sorait: „Látni fogjuk színről színre az Urat, de a titok megmarad. Hogy mért is sírtunk annyit a Földön, amikor ő ilyen jó. Végtelenül jó” (Esterházy 2014, 489).

A titkot valóban megtartja az író. A történet folyamán szinte végig az olvasó látókörében tartja az Úr karakterét ennek ellenére – Zsoldos Emese úgy fogalmaz – nem mutat fel következetesen leírható istenképet, helyette inkább egy megértési folyamat állomásain halad végig (Zsoldos 2022).

A következőkben pedig Angyalosi Gergely vonatkozó gondolatait szeretnénk kiemelni, melyeket a Hrabal könyve című regénnyel kapcsolatosan fogalmazott meg. Kijelentése, hogy a hívő emberek feladatuknak gondolják az e világon túli értelem keresését, s, hogy ez a túlvilági értelem Esterházynál nem elérhető, főleg nem birtokolható, talán az sem biztos, hogy egyáltalán van. De azt is elképzelhetetlennek tartja, hogy ne legyen. Tehát a Hrabal könyvében is paradoxon mutatkozik meg a lét kérdésével kapcsolatban, s az ezzel, a létezővel való kiegyezés vágyával kapcsolatban. Szerinte a hit formáján kívül más formát nem tud elfogadni, ezért hagyja meg a lehetőségét annak, hogy az Úr majd gondoskodik a szeretetről (Angyalosi 1990).

A  Esterházy–Závada intertextek kapcsán ki kell emelni azt az észrevételt is, miszerint az Apfelbaum írója talán abban is inspirálódik Esterházy és a Hrabal könyve által, hogy milyen stílusú megnyilatkozásokat ad az Úr szájába. Korábbi, regényből idézett sorokból látható volt, hogy az Úr olyan kifejezéseket használ, mint: „Kuss legyen” vagy „Shut up!”. A Hrabal könyvének istene pedig olyanokat mond, hogy „Nyasgem. Végeztem” (Esterházy 1990, 26). Ez az írói fordulat is közelebb hozza a két alakot egymáshoz, alátámasztva a választott stratégiát, miszerint Esterházy Péter nyomán érdemes elindulni az elemzésben.

Kiadások:

Esterházy Péter. 1990. Hrabal könyve. Magvető: Budapest.

Esterházy Péter. 2014. Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat. Jelenkor 57 (5): 489. https://www.jelenkor.net/archivum/cikk/3000/egyszeru-tortenet-vesszo-szaz-oldal-a-mark-valtozat (2024. 05. 16.)

Madách Imre. 2014. Az ember tragédiája. Szeged: Madách Irodalmi Társaság. Epub. http://madach.hu/old/tragedia/mk84.pdf

Závada Pál. 2022. Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin. Budapest: Magvető.

Irodalom

Angyalosi Gergely. 1990. Bevezetés a Jóistenbe. Holmi https://www.holmi.org/1990/10/angyalosi-gergely-bevezetes-a-joistenbe-esterhazy-peter-hrabal-konyve (2024. 05. 16.)

Bence Erika. 2022. Ördögi szövetség és női toposz a történelemben. Litera https://litera.hu/magazin/kritika/ordogi-szovetseg-es-noi-toposz-a-tortenelemben.html  (2024. 05. 16.)

Nagygéci Kovács József. 2022. A jón s rosszon innen, a teremtésen túl. Revizor, jún. 21.https://revizoronline.com/zavada-pal-apfelbaum-nagyvarad-berlin/ (2024. 05. 16.)

Szentirmai Mária. 2022. Újraértelmezés és erkölcs. Ambroozia https://ambroozia.hu/2022-05-2/kritika/%C3%BAjra%C3%A9rtelmez%C3%A9s-%C3%A9s-erk%C3%B6lcs (2024. 05. 16.)