„Egy barátom azt mondta, hogy a körkörös mozdulatok és örvények egy másik valóság felé vezetnek.” – (Andrej Golovnyov, a Kunsztkamera Múzeum igazgatója)
 
Homlokegyenest háttal és töretlenül – szemközt -, a feltört magyar ugaron…
 
1.
Üres puttonyával
akár egy kivénhedt
Stasi alvóügynök
úgy került elő
juniálisra a meg-
viselt nyárimikulás
 
Vele volt megannyi
zárcsökkentett
önjelölt hordó-
szónok(olt) a sok
csökkent értelmű
rémbohóc vadul
 
Győzködte elaggott
híveit urnákba
kényszerítve vagy
csupáncsak elé
mondva: könnyedén
meglehet itt a vég
 
Füldugós szemek
hallgatták elvakultan
tartalmában semmi
új hiszen a régi nóta
szimplán újabb
fájó sorscsapás
 
Megoldása persze
nincs mert a kincs
régen elfogyott
üres puttony tátong
likas‘ vászon-
tarisznyája pang
 
2.
Megnyomorított
hang mögül néma
sírás jajveszékelés
mar kopott ház-
falak mögött: nem
lopott a becsület
 
Nincs rajta freskó
szobájuk hófehér
csupán egy árva
feszület lóg kopott
ágy felett elárvult
valódi emberek
 
Vágynak másik teg-
napot vele fényt
reményt vigaszt
feloldozást égit földi
jót életet remél
sok állampolgár
 
Többség gondol
mást nem keres
hibást se vétkest
gerendát se tör
nem öl nem ítél-
kezik senki felett
 
Másra hagyná van
belőlük épp elég
önjelölt ítész
mindenhez értő szak-
értő a mindentlátó’
szem mögött
 
3.
Harmadik látás
érzékelés kell
a látó lát titkokat
fedhet fel »más
előtt« után követ-
kezik: az élet
 
Tiszta lapra írt
szavak mondat-
ok a jóreménység
felé vezető út
helyett az itthon-
maradás az otthon
 
Ha mégis vándorol
a rög röghöz köti
mint ebet a karó
láncra verve vissza-
tér ha elmegy
visszavágy a szív
 
Nem felejt nem
éhezik haragra se
gyűlöletre nem
szomjazik – csak
igazságra kizárólag
igazságot akar
 
De ma: kiszáradt
hókordély előtt
rénszarvascsorda
legel sok dicstelen
bitang ha kell ha nem
«még!» ünnepel


(Háttér: Kiss Tamás festményének részlete)