Köves István: Megsárgult regéci levlap

Megsárgult regéci levlap

Köves István

Útszéli bádogkrisztus ámul,
hajnalban kéken vacog az ajka,
mint aki mindent megbocsátott:
fejét megadón félrehajtja.

A kerten vörösbarna árnyak surrannak
át loppal – vedlett szőrű macskák,
üres mákfejeket csörget a szél, fésülgeti
a téglarakás mögötti tüskésdrót gubancát.

A várrom tövében kökénybokor virít,
villan a rókáknak kitett csapóvas,
orvvadász ballag a fenyves szélinél,
csillagos-holdas lábnyomokból olvas.

Vadszőlő pironkodó levele piroslik,
elcsöndesül a csalfa szüreti ének,
ólmos ég fele kanyarog céltalan,
fanyar füstje a nedves venyigének.