Egyedül
Támba Renátó
Nem lehetek önmagam.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ezt
módomban állt leírni.
Nyelvi jelek révén létezünk ember minőségünkben.
És mi az ember?
Olyasvalami, aminek a lényegét
más ember adja.
Egymásságban létezünk.
Viszonylag vagyunk.
Ezért érezzük magunkat folyton
egyedül.
Támba Renátó verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
