Van Gogh-immerzív (Zámbó Illés képriportja), Belépés Van Gogh csodálatos világába (Bence Erika beszámolója)

Home / Galéria / Van Gogh-immerzív (Zámbó Illés képriportja), Belépés Van Gogh csodálatos világába (Bence Erika beszámolója)

Belépés Van Gogh csodálatos világába

Immerzív kiállítás Budapesten

Ma már az állandó múzeumi tárlatok és kollekciók megtekintése sem korlátozódik a kiállított tárgyak szemrevételezésének eljárására, mert a kiállító intézmények (a múzeumok és a galériák) is ráébredtek, hogy digitális és vizuális megértéseken alapuló világunkban ennél sokkal több kell a közönség megszólításához.

A modern technológia vívmányait felhasználva interaktív és látványos installációk segítségével igyekeznek közelebbi vinni a reprezentáció tartalmait és jelentéseit a potenciális befogadóhoz.  

Igaz, hogy nincs felemelőbb élmény annál, mint amikor egy felbecsülhetetlen értékű műkincset vagy egy képzőművészeti remekművet, festményt, szobrot eredetiben tekinthetünk meg, önmagában mégsem elegendő az emlékezetes élmény létrejöttéhez. Ezért a tematikus és időszaki kiállítások is rendre élnek a digitális korszak látványhatást generáló eszközeivel.

Bejárta Európa nagyvárosait a budapesti BOK Sportcsarnokban szeptember végéig megtekinthető holland Van Gogh Immerzív Kiállítás. Legtöbb (konzervatív szemléletű) bírálat azért érte, mert nem tesz elénk egyetlen eredeti képet, de még másolatot sem. Ehelyett immerzív módszerekkel, audio és vizuális technikákkal lenyűgöző látványképekkel, hanghatásokkal hozza működésbe érzékleteinket. Az említett bírálatok tehát épp azt kritizálják benne, ami a lényege.

Nem hagyományos értelemben vett tárlat szeretne lenni. Inkább ahhoz a látványszínháznak nevezett produkcióhoz hasonlít, amelynek alapjait a 19. század elején a fényírás úttörője, Louis Jacques Mandé Daguerre tette le Párizsban, amikor a vászonra festett képet mögöttes fényhatásokkal keltette életre. Ilyen élményben van részünk nagyrészt e kiállítás termeiben is, csak épp sokkal-sokkal fejlettebb technikák révén lesz a ránk tett hatás tökéletes.

Amikor belépünk az immerzív kiállítás terébe, inkább moziban találjuk magunkat, mintsem galériában. Háromdimenziós képinstalláció varázsolja elénk Van Gogh önarcképeit, szembesítve bennünket a posztimpresszionista művész személyiségének kisugárzásával, ami az ambiciózus művész karakterisztikáitól a megtört, beteg, bipoláris egyén világra vetülő tekintetéig vezet el. A nagy vetítőteremből kihallatszó és a teljes teret betöltő hangeffektusok, a képek alá mondott szöveg (mintha Van Gogh beszélne) nemcsak kiegészítik, hanem meghatározzák a vizuális látványelemek értelmezését. Háromdimenziós képhatás révén elevenednek meg előttünk a művész csendéletei, az ismert napraforgós képek; minden virágot „belehelyeznek” a kivetített vázába.

Padon üldögélve megrázó kisfilmet láthatunk Van Gogh egyik legismertebb festményének, az 1889-ben a Saint-Rémy-de-Provence-i pszichiátriai intézetben festett Csillagos éj keletkezéstörténetéről, szimbólumvilágáról és színkezeléséről. A modern technika révén azt is meg tudják mutatni számunkra, hogy a részleges színvaksággal (nem látott színárnylat tartományokat) és látásromlással küszködő festő milyennek látta – velünk ellentétben – saját festményét. Azért üt mellbe bennünket a kép, mert amit mi látunk a valóságban, színvilágában messze-messze meghaladja azt a képet, amit a művész érzékelhetett. Valószínű azonban, hogy egy belső, lelki érzékelés révén ugyanazt vagy hasonlóan varázslatos világot látott.

Nagyon ismert Van Gogh-kép a Szoba Arles-ban, amelynek három változata készült. A kiállítás egyik nagy ötlete, hogy nem csak a róla készült felvételeket állították ki, hanem be is rendezték a szobát, ahova egyes helyeken be is lehetett menni, s le is lehetett ülni a képről jól ismert székekre. Budapesten kordon zárja el a teret a látogatóktól. Kijelölték ugyanakkor azokat a pontokat a térben, ahova állva a legjobb felvételek készülhetnek (rólunk). Mi szándékoltan nem álltunk erre a pontra. Hogy homályban maradjunk a látványhoz képest.

A Van Gogh-immerzív legnagyobb hatású produkciója a nagy kamarateremben megvalósított 360 fokos vetítés. Egy húszperces film, amellyel – a különböző képi és hangtechnikák révén életre keltett képek segítségével – belépünk a művész káprázatos világába. Úgy tűnik: a madarak valóban ott szállnak körülöttünk, a virágszirmok beterítik a teret, a vonatok elrobognak előttünk, halljuk és látjuk a hullámverést. S mindeközben Van Gogh „beszél” hozzánk.

A Van Gogh-enteriőr projekttéma a vajdasági magyar hetedikes irodalmi tantervkorpuszban. Rendkívül hatásos lenne, s a digitáliséra vívmányainak köszönhetően nem kivitelezhetetlen interaktív és immerzív módszerekkel történő megvalósítása sem. Persze nem ott, ahol a digitális eszközöket épp betiltani igyekeznek az oktatásban.

Bence Erika

(A cikk a Családi Kör független zentai hetilap 2024. szeptember 5-ei számában látott napvilágot)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük