Egy fényképre
Csák Gyöngyi
Kezeit arca előtt összefonva
szemet lehunyva,
mintha a semmiben keresné
gyökerét valamilyen múltnak.
Legrosszabb úgy tenni,
mintha nem történt volna,
és nem történne semmi.
/ azt hiszem bűn lenne
az utolsó hidat felégetni./
Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten:
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
amikor… messze egy kikapart domb mögött / a krumpliföldre ráhavazott a hajnalra kifehéredett / hegységben egy ember fagyott meg a csapdavadász / terepkabátból lőtt a melegbarna őzre
a hiány / trambulinján / ugrál a valóság // megszűnik / a teremtő akarat
Bíró József Innen ( – Buda Ferencre emlékező – ) búzaszálból megérleli csepp harmatán kiemelhetetlen álomrost kivált szárny szirmait puhán hordja csokorról ekkor helyreáll viharkor keserves szélzászló való tárna arany nehéz ködű szőttessel hűséges patak…