2024.11.10.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » A roncsolódó idő látványa (Géczi János Feltakarások című, a Műcsarnokban, október 6-án záruló kiállításáról)

A roncsolódó idő látványa (Géczi János Feltakarások című, a Műcsarnokban, október 6-án záruló kiállításáról)

Részlet a kiállítás anyagából (Zámbó Illés felvétele)

Az elvont fogalmaknak és intellektuális tartalmaknak általában nincs tárgyi megjelenése. GÉCZI János hasított plakátjaiban, dekollázsaiban is metaforikus értelemben, asszociatív eljárással, de valahogy mégis kézzelfogható mivoltában ismerhető fel a múló idő.

A plakát az urbánus kultúra terméke, egymásra halmozódó rétegeiben nemcsak a természet erőinek romboló hatása mutatkozik meg, de a közösségi jelentések romlékonysága, mi több, az ember szellemi törekvéseinek múlandósága, alávetettsége az elmúlásnak. Épp ezért a dekollázs-művészet, amelynek a József Attila-díjas Géczi János költő, többkötetes regényíró és rózsakutató az egyik legjelentősebb magyarországi képviselője, erős társadalomkritikát közvetít a befogadó felé. A plakát, különösen annak óriásváltozata, ugyanis valamilyen szinten mindig ideológiák erődemonstratív megnyilatkozását jelenti, azokat a törekvéseket hirdeti, amelyek egy gondolat, egy eszme, egy alkotás vagy egy kulturális tény állandóságával szeretnék saját hatalmukat kifejezni. Az idő viszont épp ezeknek a képlékenységét, pusztulását, illékonyságat bizonyítja.

Interjúiban (így a Szabó B. Eszter által készített egyik legutóbbiban, amely a Tiszatájonline felületén jelent meg július 1-jei dátummal) a képzőművész Géczi rendre elmondja, hogy első, a műfajba sorolható alkotásai váratlan és véletlen ráismerések nyomán születtek, amelyekben a roncsolódó idő tárgyi manifesztumai (egy elhalt kötődés, barátság, gondolat etc.) érhetők tetten.  Az író opusának olvasása nyomán is felfedezhetünk ilyen pillanatképeket,  például a Sétáló árnyék (2012) című esszékötetének a krétai látványelemeket megjelenítő és tárgyaló szövegében, amelyben nemcsak az utazó, hanem a plakátokat kereső képzőművész is megszólal: „Óriásplakátot végül is találok, olyat, amelyet számomra széppé fakított a tűző napfény és megszaggatott a tengerről érkező, csak kora délutánénként elszenderülő szél”.

Római foszlányok című műhelynaplójában (Arnolflini Books, 2024) képet kapunk arról a folyamatról is, amint „plakáttépő” tevékenységéhez odarendelődik egy hangsúlyos történelmi tér. Minisztériumi ösztöndíj révén ugyanis tavaly egy hónapot tölthetett az „örök város”-ban, aminek egyetemes érvényű kulturális állandóságban mégis kifejezésre juthatott dekollázs-alkotói szenvedélye. Az erről írt terjedelmes esszéje látott napvilágot a fentiekben jelzett kiadványban, amely egyszerre napló, bedekker és képzőművészeti album is.

Az Arnolfini Archívum könyvsorozatában jelent meg a hetvenedik születésnapját ünneplő GÉCZI János Római foszlányok című műhelynaplója. Alcímének megfelelően a szerző műhelynaplójába jelent bepillantást. Naplószerűen jegyzi alkotói gondolatait a világról, az írásról, az irodalomról és a képzőművészetről; ezeknek fragmentumait, töredékeit sorjázza, valamint válogatást kapunk általa a Római dekollázsok-sorozatból is

A 95. budapesti Ünnepi Könyvhét megnyitó napjára viszont egy másik méretes és gazdag kiadvánnyal, a budapesti Magyar Műhely Galériában megrendezett kiállítása reprezentatív katalógusával érkezett. A címe: Róma (Kollázsok, dekollázsok). Az épp most zárult tárlat gazdag anyagába és értékelésébe nyújt minden igényünket kielégítő betekintést. A tárlat kurátora: SZOMBATHY Bálint.

A következő hír és „anyag” ismét Rómából érkezett. Június 27-én nyílt meg a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak NÉMETH Pál kurátor által rendezett éves kiállítása a  Palazzo Falconieriben.  A Magyar Nemzeti Alap támogatásával megvalósult kiállítás CSUPRIK Zsuzsa, FABRICIUS Anna, GÉCZI János, KIGYÓS Borbála, KIRÁLY György, SÜVEGES Rita, SZTÁNÓ Zsuzsanna képzőművészek alkotásait mutatja be. A Géczi dekollázs-művészete iránt érdeklődők számára azonban nemcsak az egy hónapig látható kiállítás miatt lett fontos ez az esemény, hanem mert az újabb római tartózkodás újabb esztétikai dimenziókkal gazdagította a művész opusát. Az ott tartózkodás hat napja alatt ugyanis a művész hat, többnyire 10 képet, illetve azoknak változatait tartalmazó sorozatot készített. A belőlük készült kollekciók virtuális tárlatai a SzövetIrodalom irodalmi, művészeti és közéleti magazin (www.szovetirodalom.com) Galéria rovatában tekinthetők meg.  Július 18-án nyílt meg és október 6-án zárul a Műcsarnokban az idén hetvenéves Géczi János eddigi, talán legnagyobb volumenű dekollázs-kiállítása, a Feltakarások.

(Zámbó Illés felvételei)

Géczi János dekollázsairól a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.