„1874-ben a Miasszonyunkról nevezett nővérek zárdája elemi iskola megnyitását kérvényezte.
A jóváhagyást még abban az évben megkapták. Ekkor csak három tanteremmel rendelkeztek, de 1875-ben megkezdték az épület bővítését. A beiskolázott tanulók létszáma kilencven volt.
1878-ban szükségessé vált az internátus megnyitása is. Az átszervezés után, 1898-ban négyosztályos elemi, valamint négyosztályos bentlakásos polgári leányiskola működött az épületben.” (…)
(Részlet a Zmaj iskola Évkönyvéből.)
Földi Erzsébet: Tükörkép háttérrel (Életjel, 2024)
Az épület a mai piactérre néző oldalán eredetileg egyemeletes volt, a kiemelkedő homlokzati rész alatt kápolna helyezkedett el, ahol a nővérek és a növendékek szentmisével kezdték a napot. A hajdani oltárkép és a mennyezet falfestményei nyomokban ma is láthatók.
A városi diákok naponta bejártak a tanításra, a környékből érkezők számára pedig bentlakásos szobákat – internátust – alakítottak ki.
Az iskola előcsarnokát fekete-fehér kövezet borította, amit a tisztaságfelelős nővérek naponta számtalanszor felmostak. A csillogó kövek tükrében szinte láthatta magát az ember.
A földszinten ebédlő működött, itt szintén fekete-fehér kőpadló volt. A bútorzatot fekete, üveges tálalószekrény, valamint faragott hátú székek képviselték. (A későbbiekben ezt a helyiséget tornateremmé alakították.)
Az ebédlő mögött helyezkedett el a konyha. Tolóablakon át adták ki az elkészült ételadagokat.
Az udvarban földszintes épületszárny húzódott, folyosóját boltíves ablakok díszítették.
A főnöknő emeleti szobája az utcára nézett. A fogadószobában kerek asztal és két bőrrel bevont karosszék várta a látogatókat, faragással díszített szekrényes falióra jelezte az idő múlását.
Az intézmény iránt nagy volt az érdeklődés.
Egyházi iskoláról lévén szó, magasan képzett apácák oktatták és nevelték a leánygyermekeket.
A vallásos szellemben nevelt lányok esténként „lelki tükröt” végeztek. Elalvás előtt végiggondolták a napjukat, mit tettek jól, mit rosszul, azaz mérlegelték jó és rossz cselekedeteiket.
Az elmélkedést lelkigyakorlatokon sajátították el, a lelkész és a nővérek segítségével.
Hetente gyóntak és áldoztak, fejlesztették, építették, erősítették lelki erényeiket.
A művelt, nagytudású, jó emberismerettel rendelkező nővérek teljes szívvel-lélekkel, odaadással végezték munkájukat, távol a világi hívságoktól, Isten dicsőségére. Vezették irányították a növendékeket, nyugodt, derűs fellépésükkel támogatták, bátorították az olykor megingó gyermeklelkeket.
A lányok őszinték lehettek hozzájuk, mert bizalmukat soha nem árulták el. Jóságuk tiszta volt, steril, érzelmeik pedig semlegesek, de biztosak. Nem lágyultak el, mert a gyermekszíveket is arra edzették, hogy ne törjenek le könnyen, tudjanak kitartók, szilárdak és igazságosak lenni.
Ilyen alapokkal aztán a lányok bárhova kerültek, meg tudták állni a helyüket. Feleségek, családanyák lettek, hivatalt vállaltak, tovább tanultak, de tarsolyukból bármikor elővehettek egy-egy hasznos tanácsot, példát, megoldást.
Sok tehetős polgárlány innen Budapestre, esetleg Svájcba került, ahol jóhírű leánynevelő intézetben képezték őket tovább, hogy kifogástalan úri hölgyként tudjanak viselkedni, reprezentálni és díszére váljanak családjuknak.
A Zárda fogalom volt a város életében és rangot jelentett itt tanulni…
Az iskola vallási profilját a két háború között is megőrizte, majd a magyarok bejövetele után tanítóképzéssel foglalkoztak falai között.
1945-ben egy ideig hadikórházként működött, egy év múlva pedig itt kezdte meg munkáját a kétnyelvű tanítóképző.
1950. augusztus 2-án Szabadkán megalakult a 7. számú elemi iskola. Székhelyéül a gimnázium épületét jelölték ki. Az anyagi- és káderkérdések megoldása után szeptember 10-én megkezdődött a tanítás.
Az iskola hamarosan megosztott helyszíneken folytatta a munkát: a volt Zsidó iskola, (a Purgly?) és a Zárda épületében.
1955. szeptemberében határozat született az iskola nevének megváltoztatásáról. A kollektíva úgy döntött, hogy az iskola névadójául – nagyságát és érdemeit figyelembe véve – az ünnepelt költőt, Jovan Jovanović Zmajt választja.
1959 szeptemberében az iskola a volt Zárda épületében foglalta el.
A Zmajhoz szívközeli érzésekkel kötődöm. Ide jártam nyolc éven át elemi/általános iskolába, majd itt dolgoztam tanárként harminc évig, nyugdíjaztatásomig.
Földi Erzsébet legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?