Van-e még olyan ajtó,
amelyet nem zártam be
kóborló lelkem után?
 
Maradhat-e a nyitott szívkamra
utolsó menedékként
a szennyáradat ellen?
 
Már nem lehet innen továbblépni,
mert az a másik világ
sosem alakulhat ki?
 
Látom-e az univerzum összeomlását
bennem és köröttem,
ha majd az érzés is lezárul?