Csák Gyöngyi: Szilánkok III.
Szilánkok III.
Csák Gyöngyi
Fohász
szabadíts meg
a bűntudattól,
ne száradjunk
senki lelkén
Kérdés
szobám négy falán
mosolygó tükrök
kit tartanak elém?
Tapintat
arrébb húzódik
ne botoljak belém.
Mikor
csöndjeidbe csobban
a zokogó kő lelke,
Istenhez fohászkodsz
óvja s hozza vissza
hős Odüsszeusz
bolyongó hajóját
a várakozó partra.
Oázis
lélek,
melyben
terjedünk,
s nem
hagyunk
alább.
Múlt
a varjúszállta völgy
hiába károgott,
megérkezett
a csillagközi járat,
ezüstduruzsolása
hasított ablaknyi rést
nomád sátramon
Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten: