
Vörös István
Tegnapi pánik
Túl sok a kérnivalóm ma.
Rossz dolog úgy is a kérés,
hogyha nem önmagamért szól.
Ám ha az én bajom indít
másokat értem imára,
vagy közös létapadásunk
forditanám el a jóig –
ennyi talán beleférhet.
Tegnapi álmok utóda,
túl sok a kérnivalóm ma,
lesz vele holnap elég gond.
Rossz dolog úgy is a kérés,
hogyha tudod, lehetetlen.
Rossz dolog úgy is a kérés,
hogyha garancia van rá,
s angyali támogatás is.
Nem szabad enni a jóból,
nem szabad inni a létből,
nem szabad esni a bűnbe,
mert ez az út oda visz le,
hol csak az ördögök élnek.
És aki ott van egy órát,
már sohasem szabadulhat.
Még ha ki is jut a mélyből,
rajta az ördögi bélyeg.
Mindegyikünknek a karján
van fura sebhely. Az áldás
fölsebez épp ugyanúgy, de
nincs ugyanannyi hatása.
Mért, hogy a rossz az erősebb?
Más legyen innen a jó, és
más bizonyuljon a rossznak?
Van valamennyi esélye
átvariált etikának?
Épp ez a holnapi kérdés,
épp ez a tegnapi pánik.
Most mi elöl meneküljünk?
(Kép: Gergely Beatrix felvétele)
Vörös István verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?