Ványai Fehér József

Az esőről

Lesz eső? – kérdezgette gyakran az Öreg,
Egész élete az esőre-várásban telt,
Ha esett, azt nézte a tornácról
Órákon át, ha nem, arra várt
Ugyanott, oldalára fordított hokedlin
Ücsörgött, alatta ócska kabát,
Hogy ne vágja fenekét a székláb.
Sohasem imádkozott, az esővárás
Mégis egyfajta szertartás volt
Részéről, a végén a szomszédok szemében
Helyi mágus lett belőle, mert ha
Szaggatott a boka- és/vagy térdízülete,
Nagy biztonsággal megjósolta a
Változást, bár olykor előfordult, hogy
Mellényúlt… indián a rezervátumban,
Rezzenetlen arcéllel bámulta
Az érkező- és a menekülő felhőket,
Végül az egyik hátán maga is
Elúszott az örök esők országába.