Aranyi László: Goetia

Aranyi László

Goetia

(Jegyzet)

Eddig nem volt igazán sikeres a „Goetia”… Töprengtem a miértjén, végül arra jutottam, ezek a különös gondolati/nyelvi ficamok nem követhetők. Azaz, kizárólag én értem, mások nem. (Ráadásul több eleme a fordításban elvész…) Avantgárd vers. S ahogy olyan versolvasót sem találunk, aki Kassáktól „A ló meghal a madarak kirepülnek” című művét jelöli meg első számú kedvenceként, nem vehetem zokon, ha másoknak egyik fülén be, másikon meg ki… Kassák kivételes értékeit úgy-ahogy elismerik, de általában úgy döntenek, inkább egy jó Radnótit, vagy József Attilát olvasnak… (Hiába röpköd fölöttük a mítikus „nikkel szamovár”…) Ami avantgárd, csak valami csoda folytán kerül a „top 10-be”… Most viszont elkészült a „Goetia” valamivel populárisabb verziója (angolul és magyarul is). Olyan, akár az „unplugged” a rockzenében. Eltűnik a fülsiketítő dübörgés, az elektronikus vartyogás, mindössze egy-két akusztikus hangszer viszi a főtémát… Bármilyen meglepő, nemegyszer sokkal „avantgárdabb” lesz így… Erre törekedtem a „Goetia” mostani „fazonigazításánál”. S hogy mit jelent a „Goetia”? A varázslás sötét formája, amely démonok és egyéb, hozzájuk hasonló szellemi entitások idézésére irányul, szemben a teurgiával…