Szente B. Levente

Hiába tett vakká

reccsen a csönd
valami hull

szétterül – átjárja testem
bőröm alá kúszik
jövőtlen jelenem
fekete fém

odakint kutyák ugatnak
nincsen bátorságom
süketnek lenni
hiába
tett vakká a történelem
örök semmiskedése
nem tanultunk semmit sem

valóságom félelem torzítja el
feléd nyújtom fehér kezem

odakint vad kutyák
ugatnak