LEHETSZ OUTSIDER
Új formában, régi színvonalon várja munkatársainak és olvasóinak érdeklődését, figyelmét a SzövetIrodalom irodalmi, művészeti és közéleti magazin.
Sikerekben gazdag új esztendőt kívánunk a Szövet munkatársainak, olvasóinak és támogatóinak!
A SzövetIrodalom öt évvel ezelőtt a portál haló poraiból és dacból indult újra – azokról a méltatlan történésekről, amelyek nyomán kitaláltuk és elindítottuk a magazint, nem érdemes ma beszélni. Csak a legrégebbi munkatársai emlékezhetnek rá.
A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazint öt éve azért indítottuk, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek.
Legfontosabb irányelveit 2025 nyarán indított – nagyon friss – podcast rovatunk felvezetőjében is (az unalomig) hangsúlyozzuk, de nagyon fontosnak tartjuk teljes felületén és működésében. Eddig mindig betartottuk:
Lehetsz elit, lehetsz outsider! Lehetsz öreg, lehetsz fiatal! Lehetsz szép, és lehetsz csúnya!
Lehetsz menő, s lehetsz szakadt! Beszélhetsz magyarul, megszólalhatsz bármilyen nyelven! Lehet bármilyen bőrszíned és identitásod! Lehetsz szónok, lehetsz beszédhibával élő!
Agresszív, rasszista és dilettáns nem lehetsz!
Eredmények és veszteségek
Voltak nagyon szép, és nagyon nehéz pillanatai a Szövetnek, működtetésének és fenntartásának!
Mindig örülünk, amikor munkatársai és olvasói elismeréssel és szeretettel szólnak munkánkról! Öröm, amikor partnerként, megbecsüléssel fordulnak hozzánk Kossuth-, Babérkoszorú- és József Attila-díjas írók, költők, és bizalommal keresnek meg bennünket pályakezdők – nem csak fiatalok!
Öröm és szomorúság is történt az elmúlt évben/években.
Érthetetlen címmel fiataloknak indítottunk fotópályázatot 2022-ben, amit nagy érdeklődés mellett, sikerrel zártunk úgy, hogy semmilyen hivatalos támogatást nem kaptunk – a Szövet alapítói, munkatársai és olvasói a saját jövedelmükből fedezték a díjakat, amelyeket maradéktalanul kifizettünk. Igaz, némi haladékot kértünk, mert gyűjtöttük rá a pénzt. (Hogy miért nem tudok linket kapcsolni e kitételhez, azt az alábbiakban majd részletesen is kifejtem.)
Más pályázatokat is hirdettünk junior és szenior kategóriában is. Volt nagyon sikeres, és volt, ami nem sikerült. Régi és új című, a fiatalok számára indított esszépályázatunk nem talált visszhangra – csak három pályamű érkezett be – mindhárom pályázót jutalomban részesítettük.
Miért rossz? című pályázatunk 2024-ben zajlott, jó ötletnek tűnt. Arra kértük ugyanis a pályázókat, munkatársainkat, hogy szándékosan rossz verseket írjanak, amelyekről felkért munkatársak írtak „komoly” kritikákat. Jól indult minden, de sajnos, a humor lángja térségünkben sokszor csak takarék. Volt, aki nem értette meg a pályázat lényegét. Egy idő után be kellett rekeszteni. A díjak azonban jó helyre kerültek.
Még 2020-ban jelentkezett nálunk BOGDÁN József (1956–2023) költő tanácsára emlékiratainak részleteivel FÖLDI Erzsébet. Azóta a Szövet állandó munkatársa. Nagy-nagy öröm, hogy 2024 végén az Életjel Könyvkiadó gondozásában könyv alakban is napvilágot látott Tükörkép háttérrel című könyve, amely az emlékirat és a családregény karakterisztikát egyesíti magában. 2025-ben több alkalommal is bemutattuk közönség előtt.
Bogdán József utolsó verseskötete, a Még utoljára (Életrajzi versek) (Forum Könyvkiadó, 2023) valamennyi szövege is magazinunk felületén és főszerkesztőjének (e sorok írójának) gondozásában jelent meg – a kötetet szerkesztette és megírta utószavát. „Szó nem értheti” a kiadó akkori igazgatóját és főszerkesztőjének, sem munkatársainak viszonyulását a munkához. Korrekt együttműködés jellemezte a kiadói tevékenységet. Az már más kérdés (és inkább szánalmat, mint bosszúságot keltett bennünk), hogy hivatalos fórumokon mind a Szövetet, mind a szerkesztő személyét igyekeztek elhallgatni, eltussolni közreműködésünket. Szinte már röhejes volt a könyv zentai bemutatója, ahol az est moderátora szemmel láthatólag igen kényelmetlenül érezte magát, mert folyton attól tartott, hogy a költő nem tartja magát a (politikusi) utasításokhoz, és ki fogja mondani a szövegek elsődleges megjelenési helyének és szerkesztőjének nevét. (Mindketten elhunytak. Béke poraikra!)
Veszteségek, szomorú történetek is fémjelzik a Szövet útját. Több munkatársunk is elhunyt 2025-ben: TOLNAI Ottó (1941–2025), MÁRKUS László (1955–2025) és VASI Zoltán Ferenc (1966–2025). A korábbi években A. GERGELY Andrástól, BOGDÁN Józseftől és VÍGH Annától búcsúztunk el. Legyen nekik könnyű a föld!
Vasi Zoltán Ferencnek majdnem sikerült utolsó kívánságát teljesíteni. Szerette volna, ha még megjelenik egy verseskötete, amelynek Ébredj, túlvilág! volt a munkacíme, és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jelújság című magazinjában, valamint a SzövetIrodalom felületén megjelent verseit tartalmazta a kézirat. Végül Költészet és túlvilág címmel 2025. november 9-én látott napvilágot, pont azon a napon, amikor elhunyt. A könyvet az AB ART Kiadó adta ki úgy, hogy semmilyen anyagi támogatása nem volt a kiadványnak – ha nem volna szerénytelenség, azt mondanám: „Jó emberek összeadták!”
Sikerek, elismerések, támadások
Örömteli mozzanat viszont, hogy egy másik verseskötet megjelenésében is aktív szerepet vállalhatott a Szövet. Ugyancsak az AB ART Kiadó gondozásában jelenik meg, csak napok kérdése, BARTHA György Dékárt és más levelek című könyve. Megjelenéséhez a szerző nagyszerű költői tevékenységén túl többen is hozzájárultak: mindenekelőtt a Barankovics István Alapítvány, amely anyagilag támogatta a könyv megjelenését, az AB ART Kiadó igazgatója, BALÁZS F. Attila, grafikusa, FÁBIÁN István. Nagyon köszönjük a közreműködést és a támogatást az anyagi forrás „feltalálásában” NYÚL Zoltán baptista lelkipásztornak, a bácskossuthfalvi Baptista Missziós Központ vezetőjének.
A legnagyobb krízist a SzövetIrodalom életében három 2023-as hackertámadás jelentette, amikor úgy tűnt, már nem tudjuk visszaállítani az oldal működését. Hogy ez mégsem következett be, ZÁMBÓ Illésnek, a magazin adminisztrátorának, rendszergazdájának köszönhető, aki kitartó munkájával elérte, hogy tartalmainak nagyobb része mégis megmenekült, és át tudtuk menteni. Ehhez szeretnék néhány megjegyzést hozzáfűzni. A szerzők közül többen jelezték, hogy a 2023-as és a korábbi szövegeik nem találhatók meg, más szerzői jelzet alatt vagy hiányosan jelennek meg a magazin felületén. Megértem, hogy ezeket a régi megjelenéseket is szeretnék komplex formában viszontlátni, de nincs módunkban minden esetben visszaállítani a tartalmakat. A 2023 októbere előttiek jelentős része elveszett. A képek és illusztrációk törlődtek, valamint összekeveredtek a szerzői jelzetek, ami azt jelenti, hogy a vers vagy prózaszöveg címe előtt a valódi szerző neve szerepel, de az autorizációnál – sajnos – valamilyen random név. (A képek és illusztrációk egyébként is nagy tárolási terjedelmet jelentenek, az elektronikus magazinok jelentős része egy bizonyos idő után mindenképpen archiválja vagy kiiktatja a képeket a tárolási felületekről.)
Nemcsak hacker-, hanem elvtelen politikai és autokratikus támadások is érték magazinunkat. Egyszer éjszaka hívott fel egy fiatal munkatárs kétségbeesve, hogy a pártközlönnyé silányult napilap igazgatója azt mondta neki, hogy ha a lap munkatársa akar maradni, akkor nem jelenhet meg többet a Szöveten. Mivel nem egzisztenciális kérdés volt, a szerző lelkiismeretére bíztam a dolgot. Nem volt elég karakán személyiség.
Érthetetlen pályázatunk eredményeiről is írtak cikket anno. Bizonyos orgánumokban csak úgy jelenhetett meg a díjazottak portréja és nyilatkozata, hogy a Szövet és szerkesztőinek nevét nem volt szabad megemlíteni a cikkben. Ami skizofrén hatást keltett, mert így arról szólt a cikk, hogy „valakik” pályázatot írtak ki, kiváló pályamunkák születtek, akiket „valakik” elismerésben részesítettek… Több mint nevetséges.
Igen, vannak folyóiratok és lapok, amelyeknek szerkesztője és szerkesztőbizottsága nyomást gyakorol fiatal szerzőkre úgy, hogy a megjelenést és a vele járó tiszteletdíjat olyan feltétel mellett helyezi kilátásba, ha nem működnek közre más magazinokkal. Részben ezzel magyarázható, hogy a fiatal szerzők egy része egy bizonyos idő után elpártol első támogatójától és megjelenési forrásától, a Szövettő (is). Meg tudnám nevezni ezeket a lapokat és csoportokat, de érdemes? Én ezeknek a folyóiratoknak és lapoknak anno magam is munkatársa voltam. Jól ismerem a működésüket. Mit mondhatnék? Fontosabb az egyenesség, a méltóság. A szolgaság szellemi nyomorba dönt. Érdemes vele szembeszállni. Sokan megtettük már. Itt vagyunk. Élünk. Dolgozunk.
Szánalmasabb és kiábrándítóbb jelenség, amikor egy-egy szerző, akinek első szövegeit a Szövet szerkesztője gondozta, javítgatta munkát, időt fektetve az írópalánta fejlődésébe, aztán, amikor eredményes lett, akkor már méltóságon alulinak gondolja a magazin felületén való közlést. Magam is számos országos jelentőségű és nemzetközi folyóirat munkatársa vagyok, sokszor együtt jelenek meg ezekkel az ifjú titánokkal, akik már kényelmetlennek érzik korábbi orientációikat. Viszont nekem továbbra sem derogál a Szövetet szerkeszteni ingyen és bérmetve, sokszor saját jövedelmemből vonva el a működéséhez szükséges eszközöket. Lelke rajta mindenkinek!
Magyarországon nincs kultúrája az intellektuális és értelmiségi fórumok támogatásának. Ezért minden alkalommal, amikor a Szövet támogatási felhívást tesz közzé, némi rossz közérzet is társul hozzá. Mit szólnak az olvasók és munkatársak? Pedig a magazin szerkesztői munkájának is van értéke. Még ha azt sohasem számoljuk fel. Ezért, aki továbbra is támogatni szeretné magazinunkat, privát levélben kérheti az adatokat!
Zámbó Illés sokat dolgozott a SzövetIrodalom új felületének megkomponálásán! Köszönjük, hogy voltak, akik ehhez anyagi segítséget is nyújtottak. Köszönjük BALAJTHY Ferencnek, ERDEI Péternek, FÖLDI Erzsébetnek, PAPP Ákosnak és KULCSÁR Attilának, hogy legutóbb is támogatták a SzövetIrodalom működését.
Ötéves titok
Amikor a SzövetIrodalom 2021 januárjában elindult útján, folyamatban volt egy „örökölt” fordítói pályázatunk, a Vándor éji dala műfordítói pályázat. Mindmáig ez számít a legnagyobb arányú és a legnagyobb pénzdíjazású pályázatunknak. Kiosztottunk több fő és a különdíjat is anno úgy, hogy a bírálóbizottság lemondott a tiszteletdíjról, és sok munkatársunk volt hajlandó a fiatal fordítókat anyagilag is támogatni. Minden nagyon jól sikerült. A pályázók közül van, például OCSOVAI Ferenc, aki hűséges munkatársa lett lapunknak, pedig nem vitte el a fődíjak egyikét sem. Persze, minden pályázatnak vannak hátulütői, hibái és mellékzöngéi. Itt is volt, aki megsértődött, aki ellenségesen viszonyult az eredményhez, aki provokátorként jelentkezett, s aki a díjat felmarkolva többé nem akart együttműködni velünk.
Több kisebb és egy nagy hibát mi, a szervezők és a bizottság is elkövetett. 2021-ben, az eredményhirdetés alkalmával azt mondtam, ha a Szövet megéri első megjelenésének ötödik évfordulóját, akkor elmondom, mi történt.
Ötévesek lettünk. Úgy illik, hogy szavamat tartsam. Mi történt hát?
Az exeltáblázat készítésénél szerkesztési hibát vétettünk, pontosabban vétettek, akik e munkát végezték. A lehető legjobb pályamű nyerte el a fődíjat, mert a bizottság szakavatott volt, jól végezte a munkáját. Csak épp a táblázat rubrikáinak „elcsúszása” miatt nem az eredeti szerző neve szerepelt a pályamunka címe mellett, és erre csak akkor jöttünk rá, amikor kihirdetve az eredményt meg is jelentettük a pályamunkákat. Ritka nehéz pillanat volt, amikor az elsődíjas szerző közölte, hogy nem az ő fordítása szerepel a neve alatt. Nem volt mit tenni, kicseréltük a szöveget, de a díjat már nem vonhattuk vissza. A tévesen közölt, de igazából a legjobb szöveg ezért csak néhány percig volt fenn az oldalon és nem kapott díjat. Szerencsére az eredeti fordító is ott volt a díjazottak között, mert több szövegváltozattal is pályázott, de nem a fődíjat nyerte el ennek az adminisztratív hibának a következtében. Nem lett a Szövet állandó munkatársa, miként a tévesen díjazott szerző sem.
Többen értetlenkednek, és kérdezik olvasóink közül, hogy miért SzövegIrodalom, ha Szövet.
A magazin teljes neve SzövetIrodalom (írásmódja olyan megoldásokat követ a magyar közéletből, mint TündérVölgy, zEtna etc.). Rövidítése: Szövet. Minta: Élet és Irodalom – ÉS. (A lapnak semmi köze a Szovjetirodalom című egykori laphoz, amit soha nem láttunk, nem is érdekel bennünket, nagyon távol áll koncepciónktól. És nem is szellemes, miként azt gondolják egyesek: reá hivatkozni, vagy a Szöveten emiatt gúnyolódni.)
Várjuk munkáikat! Javaslataikat! Kezdeményezéseiket! Mindenkit meghallgatunk. Mindenkivel foglalkozunk. Csak a bármilyen módon kirekesztő és a dilettáns törekvésekkel nem!
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
