Kovács Jolánka: Virágocska

Kovács Jolánka

VIRÁGOCSKA

szabóék otthon árulták a pálinkát
volt bőven
főleg barack
cukrozott persze
öt-hat férfi járt oda naponta
megittak egy decit kettőt vagy hármat
helyben
kellett a pénz
a kislány anyja
egy régi fémdobozba rakta gyűjtögette
a fém ötdinárosokat a gyűrött papírbankókat

büdös ez a Feri bácsi mondta
a kislány az apjának
biztosan nem mosakszik
meg olyan szaga van mint az istállónak Ábraháméknál
és mindig mocskos a nadrágja
igen felelt az apja
látod a házba be se engedem
mindig a küszöbre ül ott issza a pálinkát
de a kislány azt álmodta egyszer
hogy nem volt senki otthon és Feri bácsi
bement a házba a kaucsra ült
kezében a fityókkal kényelmesen elhelyezkedett
mintha beköltözött volna abba a szobába
a kislány nem merte kizavarni
és két nappal ezután
Feri bácsi tényleg bement a házba
szó nélkül leült a kaucsra kényelmesen
elhelyezkedett kezében a fityók
mocskos volt a nadrágja
a gumicsizmája tehénszaros
mindenki otthon volt
de nem zavarta ki senki

egy forró nyári napon
a kislány egyedül volt otthon
görögdinnyét eszegetett a konyhaasztalnál
és egy harminc év körüli
magas
fekete hajú
szomorú szemű férfi jött
aki már többször iszogatott náluk
a kislánynak rég feltűnt
sohasem mosolyog
leste hogy egyszer hátha
de nem
a férfi benyitott
nincs itthon senki mondta ijedten a kislány
nem baj szólt a férfi majd öntök magamnak
azzal leült a gyerekkel szemben
a kredencen állt a pálinkásüveg a decispohár
öntött magának
és mosoly futott az arcára
a kislány dinnyelétől maszatos ajkait nézte a kezecskéit
na gyere ide mondta kedvesen
s a kislány megbabonázva szállt le a székről odament
rövid nyári ruhácska volt rajta
a férfi az ölébe vette
a kislány ámulva figyelte a mosolyt az arcán
a mosolygós bácsi ivott egy kortyot
akkor felhajtotta a ruhácska alját
milyen szép bugyikád van mondta
és mi ez rajta vajon virágocska
ismerős dörrenéssel csapódott a kapu
a férfi letette a kislányt na egyél csak tovább
s a gyerek akárcsak valami delejes álomból ébredne
a helyére ült
az anyja érkezett haza
a látogató kihörpintette a pálinkát fizetett és ment

mama
szólt a kislány néhány nap múlva az anyjához
az a bácsi tudod mikor nem voltál itthon
tud mosolyogni
és megnézte a virágot a bugyimon nem tudom miért
megrezzent az anya keze
ugyan hagyd az egy buta bácsi
és gyúrta tovább nyomogatta dögönyözte majd megölte
a keze alatt formálódó levestésztát

Kovács Jolánka verse legutóbb a Szöveten:

Kovács Jolánka: Anti bácsi