Kovács Jolánka: Mari a másik világból

Kovács Jolánka

MARI A MÁSIK VILÁGBÓL

Mari gyereket vigyáz
figyeli minden mozdulatát

a gyerek szeme messze réved
éjfekete
benne lidérces tiszta fények
benne rejtélyes parázsló lények

a gyerek óriáscsecsemő
Mari mellett csak nő csak nő
már bömbölő hangot hallat
ha sír üvölt újrakezdi
taknya csurog
Mari a taknyát törli
könnyeit féltve őrzi őrzi
és reggel kisüt a Nap

a gyerek nem érti
hogy az idő a volt a van a lesz
hogy előttünk is éltek emberek
mért mondják hogy a mese szép
a vers a szavak a fecskék a rét
szeme se rezdül
ha róla beszélnek
az eget nézi
a kéket
a kéket

láthatára hogyha meginog
összerezzen elfut riadtan segítségért kiált
kezeivel hadonász
rikolt vijjog sikolt a földre veti magát
vad keselyűktől űzött madár

és Mari ott van és mégsincs ott
kezeit nyújtja nem éri el
hangjába burkolná hangja megsemmisül
köztük láthatatlan átkos fal feszül

s ha a delejes álom véget ér
ott ülnek ketten
a folyosó végén
a gyerek hüppög szipog még pityereg
Marira borul

Mari anya ekkor
menedék otthon
a folyosó világos a folyosó szűk

és elhúznak az iskola felett
éhes keselyűk

Kovács Jolánka verse legutóbb a Szöveten:

Kovács Jolánka: Miféle bogár