Farkas Arnold Levente: A leprás Simon

Farkas Arnold Levente

A leprás Simon

Pócsmegyer, huszonhat június huszonhat, péntek. Schefcsik Ferenc ötsorosa, Minden idő, leginkább Pilinszky János háromsorosával, Végkifejlet, rokonítható. Mindkét vers középpontjában az idő és a személyiség közt feszülő konfliktus áll. Arisztotelész szerint az idő lehetőség, amivel az embernek élnie kötelesség. Heidegger ezzel szemben arról beszél, hogy a jelenvalólét mindig máshol szeretne jelenvaló lenni, mint ahol éppen van. A Minden idő és a Végkifejlet az elodázott lehetőség felpanaszlásával zárul. Nem panasz, csak kókadt csüggedés, ahogy Bíró János Szilveszter írja Vivaldi című négysorosában. Mert a világ így ér véget, nem bummal, csak nyüszítéssel. Persze honnan tudhatná azt a személyiség, hogy éppen most mit kellene tennie, talán nekem sem ezt kellene írnom.

Pócsmegyer, huszonhat június huszonhét, szombat. Azért nem írok regényt, mert fáj a hüvelykujjam. A bajok akkor kezdődtek, amikor a Fiú elkezdett kamaszodni. Panka felvetette, menjünk el Tótfalura reggeliért. Hoztunk tíz kroászont. Apám úgy gondolta, ezek töredékek. Látszólag naplójegyzetek, de nem úgy kell olvasni őket, mint egy igazi naplót. Elolvastam a Gondolatokat. Unalmas. Erik mesélte, hogy amikor tizennégyéves lett, a nagymamájától megkapta a Káma szútrát, mert a nagymamája úgy olvasta, Kamasz útra. Jó tréfa a halhatatlanság és a feltámadás. Panka mondta, hogy a kocsiban hallgassunk Nat King Kongot. Vajon mi köze a kroászonnak a kereszthez, nyelvészkedem. Tegnap Tomi írókörön felvetette, hogy írjuk meg egy könyv alternatív befejezését.

Azzal kezdődtek a problémák, hogy a Fiú elkezdett kamaszodni. Feltámadása után a leprás Simon házában húzta meg magát. A leprás Simon háza Betániában áll. A leprás Simon annak a Lázárnak a szomszédja, akit a Fiú feltámasztott. Feltámadása után negyven nappal mind együtt voltak a leprás Simon házában. Júdás megölelte és megcsókolta a Fiút, ahogy azon az éjszakán abban a kertben, majd elmondta, hogy a harminc ezüstön hajójegyet vásárolt, három nap múlva indul a hajó Jáfóból Rómába. Úgy gondolták, nem volna célszerű feltűnést kelteni, éppen ezért úgy döntöttek, hogy másnap hajnalban csak ketten kísérik el a Fiút Jáfóba, Lázár és a leprás Simon. Betánia határában megláttak egy kiszáradt fügefát. A Fiú megérintette, a fa pedig azonnal teremni kezdett érett gyümölcsöket.

Pócsmegyer, huszonhat június huszonkilenc, hétfő. Máté evangéliumában Jézus a leprás Simon házában találkozik azzal a nővel, aki a könnyeivel mossa a lábát és a hajával törli tisztára. Lehet, hogy azt akarta írni a szerző, hogy szárazra. Azért kezdtem el olvasni Máté evangéliumát, mert múlt hétfőn Monostoron Sebi legújabb kötetéről beszélgettünk Sebivel, A háttérzajból, az egyik vers pedig a hegyi beszédre utal, a nyolc boldogságra. Boldogok, akik nem izzadnak, jóllehet meleg van nagyon. Ez a leprásnak nevezett Simon Betániában lakott. Betániában lakott Lázár is a nővéreivel, Máriával és Mártával. János evangéliuma szerint egy Simon nevű farizeus házában játszódik le ez a könnyekkel való lábmosás. A leprás Simon valószínűleg leprás volt, de meggyógyult.

Farkas Arnold Levente legutóbb a Szöveten: