Szente B. Levente: Hadd szeressünk még

Szente B. Levente

Hadd szeressünk még

hogyan
hová
merre tovább
mivé lettem én is istenem

esik le rólam
hull alá szájamból minden szó
mint őszelőn
az ígéret
a súlyterhes falevél

ősz fejemig inas kezem nem ér el
arcom csúf szinte rőt
ahogy Adamu előtt a csönd

bennünk
már neve sincs annak ami valamit ért
nem is emlék

ah – kórkép vagyunk betegség
Ikarosz sehol rég
ama bús legenda-ék
az ember nem hall nem lát csak néz
tar koponyák holdallanak öreg fatörzsek helyén
lettünk hát csupa temetetlen szólam
kiégett oltár

imádkozni kéne

én néma sikoly rozsda-álom
szép alomban
a süketek
bénák
vakok

álld meg ami jó volt
ami lenni kíván
akaratodban
hogy ott legyen
szerető mibenlétünk

ennek a tűznek szíve-keze
lélektől lélekig mikor elér láztalan heve
hadd szeressünk még

Szente B. Levente verse legutóbb a Szöveten:

Szente B. Levente: Emlékek a jövőből