Szente B. Levente
EMLÉKEK A JÖVŐBŐL
ó, mennyi ballada, mennyi ének –
jött velünk, hoztuk rendre őket szépen
és átfésültük a múltat,
s benne minden nappalt, éjszakát, a merő kegyetlenséget
mi, valamennyien, kéz a kézben,
elfértünk volna még Isten bárkaemlék-tenyerében
de a szemekben fáklya égett,
néztünk egymásra hitetlenkedve nevetve
rend volt és törékeny béke, miként a nagy könyvben se,
ama távoli ég éden-álom könnyes vizében
s jött velünk minden, ami rég, ami múlt, ami
meg sem történt, a csöppnyi lelketlen való
erre emlékezned kéne.
az egyetlen ahogyan bennem ma is élsz
te csöppnyi szép való.
Szente B. Levente verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
