szemben egymással
közben ránk omlik
az öregség fehér fátyla
bent meleg van
megfut az ablak
ujjaddal ráírod neved
s a betűk megmozdulnak
cseppekben bomlanak
meg a szavak
végigcsorognak
a kirakatüvegen
Bartha György: a teaházban
szemben egymással
közben ránk omlik
az öregség fehér fátyla
bent meleg van
megfut az ablak
ujjaddal ráírod neved
s a betűk megmozdulnak
cseppekben bomlanak
meg a szavak
végigcsorognak
a kirakatüvegen
Vélemény, hozzászólás?