Bartha György: a teaházban

szemben egymással
közben ránk omlik
az öregség fehér fátyla

szemben egymással
közben ránk omlik
az öregség fehér fátyla
bent meleg van
megfut az ablak
ujjaddal ráírod neved
s a betűk megmozdulnak
cseppekben bomlanak
meg a szavak
végigcsorognak
a kirakatüvegen

Discover more from SzövetIrodalom

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Leave a Reply