Home / Kalász István: Még és megint

Sötét ablakok körül
még lövésnyomok
mozdult téglák
kapuban őrszem
a magasban kamerák
csattognak a zászlósok
távol most a lobogás
a megállóból galambok
rebbenek
az úttesten macska fut
és hajnalban valaki
megint krétával írja
a falra: Éljen a szabadság!

Egy hozzászólás a(z) “Kalász István: Még és megint” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük