Ocsovai Ferenc: Horizont
1 min read
Az utcákat rovom, mégis If várának
viharos tömlöcébe vagyok bezárva
Ocsovai Ferenc
Az utcákat rovom, mégis If várának viharos tömlöcébe vagyok bezárva, amíg igazán élnem most kellene, viszont a perceket számlálom szabadulásra várva, s közben a csalfa Mercédesekre gondolok, akik a bárókért mindig csak elhagynak, noha ehhez már régen hozzászoktam - ám ekkor a kincset rejtő hullámokra néztem, eszembe jutott Monte Cristo grófja, és csöndesen elmosolyodtam.
1 thought on “Ocsovai Ferenc: Horizont”