Bartha György: forró nyáréjszaka

a madarak a kora alkonyattal
homlokzatdíszek lesznek
vagy felszívódnak a tűnő fényben
alszik az utca magányában
néha horkol motorhangon
vagy sípol rossz tüdejével
és hunyorog hol bal hol jobb
szemével szürke hályog lepi
nyitott ablakokban néhány
erős dohányos árnyéka imbolyog
még a napi elmúlást lesi
a múlt a jelen a jövő háborúit
idézi magának ásít
vagy éppen az ágyban forgolódó
asszony meztelen testét bámulja
ez is egy elmulasztott élet
majd holnap vagy reggel
számba veszi köhint
azután még behúzza a függönyt
valahol elveszett
kutya nyüszít