Juhász Zsuzsanna: Csendestárs

Ne törődj vele, ne bánkódj. Szép teljesítmény az is, ha csak egyszer kell felkelni éjszaka.
Jól bírja így is a hólyagod. Nekem mindig kétszer kell, és látod, nem panaszkodom. Annyit hallottuk, hogy a lányok kis pisisek, hogy eszünkbe se jutott soha lázadni. Bár azt meg nem mondta senki, hogy lesz itt még más folynivaló is. A vérről és a magzatvízről nem beszélt senki, és nem volt elvonulás és nem volt banánkunyhó a havibaj napjain. De nem volt menstruációs szegénység se, szabadon folytunk bele vattába, tamponba.
                És mondod, hogy van hogy egyszer sem kell felkelned éjszaka, míg én biztosan felkelek kétszer, de nem hőzöngök. De nem is panaszkodom neked, nehogy megijedj, hogy gyenge a szívem. Kétműszakos immár, nappal engem hajt, vagyis nekem a vért a mozgáshoz, és éjjel, ha nyugalomban vagyok, ráér szűrni a véremet, csinálni szakmányban a húgyot.
                Hát jól van ez így, látod. A gazdagok tán katétert tetetnek maguknak, hogy ne zavarja semmi a nyugalmukat, még saját maguk sem. Mert azt hiszik, pénzért mindent meg lehet venni. Csak a nyugalmat nem, látod-e. A megbékélést a testtel, amit a fiatal korunk hagyományozott reánk.