csókod a szappan
habzik az élet
ahogy mosdanak
bennem a gének
Arany Sinka közt
vers gyújtja lámpám
kopik a vírus
gyengül a járvány
két lábam nézi
milyen a lépted
s sejtemben érted
zörög az ének
szorgos gyönyöröd
édent arat ma
betűt fúj bájad
mondat kupacba
szófüggöny mögött
összeáll minden
együtt mocorgunk
röpül a szívem
agyamon körben
erős sejtsövény
mögötte játszik
örömet az én
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
