Bartha György: a költő kikandikál
hűl a levegő
a nap már megbújt
tükörfénye még megvillan
a beton és az üveg között
és a hold még sehol
emberek ülnek két
rozzant padon
a csinált bor is csorog
hajléktalanok
felcsendül egy dal
egy volt gondolás
elvágyódó álmatag dala
egyszer talán volt egy szép nyara
a költő hallgatja
kapaszkodik a párkányban
kikandikál figyel
Bartha György verse legutóbb a Szöveten:
Previous
One Comment
Pingback: