Home / Márkus László: elmaradt imáid lassan testet öltenek

gyötrelmes kínok közt jajongva szült anyád
február volt vasárnap kora délután
visítasz a napvilágra érve az orvos seggedre vert
míg anyád az ágyon aléltan hevert
akkor ajkát ima nem hagyta el
kizárta a kor ezt később idézte fel
kopott kórházablakon sívó szél fütyül
a szemközti ágon proliszürkület ül
lassan este lesz későn megérkezik apád
marka kérges vasat vert egész nap kalapált
az üvegablak túloldalán imát ő sem mondott
homlokot ráncolva viselt vállán tengernyi gondot
másként neveltek templomba nem jártál
fohászt sose mondtál istened mégis várt rád
fura világ volt sokáig keresgélted helyed
lelkedben a fagy lassacskán felengedett
rég elszállt szavakból vágyaid verset költenek
elmaradt imáid lassan testet öltenek

Márkus László verse legutóbb a Szöveten:

Egy hozzászólás a(z) “Márkus László: elmaradt imáid lassan testet öltenek” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük