küszöbömről emlékedet
fujkálja az emlékezet
önfeledt kiált a porzsák
ragyognak édeni morzsák
sejtelmesen fényes burok
szemem ablakán beugrott
rím-szőnyegen múzsa sétál
ettől van szívemben fényár
ábrándos éj rám számít ma
hajában mondat-pántlika
behangoltan áll a partfis
tisztít sarkot néha jajt is
ha a jelzők szobatiszták
intim helyre is behívják
több bennem a szó mint a hó
a magyarság mindenható
Magyari Barna verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
