VERS

Csikai Gábor: Ezer ellentét

Már rég álmom az ébrenlét és poklom az éden.
Hűvös tengereim tűzviharát kezem
nem markolja még, hiszen itt az acél levegőég
körbevesz engemet, és megszülető temetés
majd haldokló bölcső ringat el. És csoda bölcs Ő,
engem mégsem tép szét ezer ellentét.
Vak szemeimmel nézem a törtet túl az egészen,
s várom, merről jön új, szabadabb börtön,
mert itt régen készen a leltár, s álmaimat már
száraz esőkbe verik hajnali éjjelekig.
Én meg nem kapom őket, az álmot, a száraz esőket,
cirkuszt és kenyeret, kaptam már eleget.
És most visszaadom, mert lassan készen a romkert.
Cirkuszom élet lett, és kenyerem kezdet.
Én meg lettem a vég, a remények nem törik ezt szét,
mert ezer ellentét, így ad egy új leckét.

Csikai Gábor verse legutóbb a Szöveten:

One Comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .