Bartha György: a „szerencse” (negyedik levél milánhoz)

az történt hogy leszálltam a posta előtt
sorban álltam s míg a bonyodalmas eljárás tartott
mert az illetékes magyarul nem tudott
vagy éppen nem akart megérteni elő kellett
vennem nem teljesen tökéletes német
nyelvtudásom "ich schreibe zum mein freund nach budapest"
amit szintúgy nem értett csak a mögöttem türelmetlen hölgynek
köszönhetem hogy sikerült a feladás
ám közben a vonatom odébbállt még
szerencse a hátizsákom is magammal hoztam
megnéztem a megálló nevét "zirc" itt jócskán havazott
vonat csak másnap érkezett volna
szobát béreltem hát egy fogadóban
ez egy kis városka a bakonyban erdők ölelik
a szobámban sokáig tűnődtem hogyan tovább
csak egy dologban voltam biztos haragomban
és hogy itt nem maradok nem volt itt
semmi ami megkapott

Bartha György verse legutóbb a Szöveten: