Szente B. Levente: Ölelj át

azt mondták nekem
minden testnek saját nyelve van
kinek harangok ha beszélnek
nem csak könyvek fertőztek meg

széplélek egyensúlyoz fölöttem
súlya hópihének – langymeleg nyáresti szélnek

kik beszélnek hozzám
valamit folyton feledtetnek
hogy a kórházakban betegek fekszenek
hogy a leszakított virágszállal
nem hal meg a szerelem

ölelj át –
ölelj a végtelenségig
érezd szívemet – látod-e
érzed már a madarak röpte mennyire hasonlít
hasunkban szétrebbenő pillangók szabadulásához