2024.05.24.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Juhász Zsuzsanna: Vadgalambok

Juhász Zsuzsanna: Vadgalambok

2 min read
Te, mondd csak, nem lehet, hogy bizonyosságot akartak? Valami biztosat ebben a bizonytalan világban?

Te, mondd csak, nem lehet, hogy bizonyosságot akartak? Valami biztosat ebben a bizonytalan világban?

Mert a nőnek most bizony kék mindkét szeme alja, a szemei meg pirosak. S amíg meg nem gyógyul, addig biztosan nem lesz kedve más férfi után nézni. Te, nem olyan ez, mint valami modern káma szútra? Tudod, mikor a férfi hosszú útra indul, apró sebecskét ejt az asszonya testén. Jelet bárki más férfinak, hogy az asszony foglalt. Tabu mindenki más számára.

És ráadásul, mivel egyenjogúak vagyunk, most a férfi se lehet jó bőrben lelkileg. Mert azzal kezdődött minden, hogy a nő a betoppanó férfinak azt mondta, nincs kivel innia. Azért iszik egyedül. Ha meggondolod, ezek eléggé megsemmisítő szavak. S ha mindezt kicsit cifrábban, hosszabban és hangosabban mondta a nő a többszörös albérletben, hát lehet. Lehet, hogy a férfi csak a száját akarta befogni a nőnek, útját állni a szavaknak. Amik őt kiűzik teljesen és végleg a nő életéből. Akárhogy is volt, az biztos, hogy most egymáshoz vannak kötve. Addig biztosan, amíg a nő testileg, a férfi pedig lelkileg meg nem gyógyul. És nem kérnek segítséget, dehogy. A nő nem akar orvoshoz menni, mert tudja, hogy az orvosnak feljelentési kötelezettsége van. A férfi pedig minden rokoni érdeklődésre azt feleli, kapcsolatukban minden rendben van. Nem történt semmi különös.

És te, én nem tudom, melyik a jobb. Ez vagy a kulturált, csendes, mindennapos rettegés, hogy elhagy, kicserél a másik. A nő félelme, hogy egyszer hiába várja haza a férfit, s a férfié, hogy egyszer hiába kopogtat a nő ajtaján.

És tudom, látom én, hogy a nő provokatív volt, de nem lehet, hogy észre se vettük, de valahogy a másik léte, megléte lett provokatív. A férfinak a nő, a nőnek a férfi.

Te, lehet, hogy nem vettük észre, hogy be vagyunk szorítva a kapcsolatunkba, mert innen és egyedül csak innen lehet összeszedni, összekapargatni valami kis bizonyosságot.

S ezért a másik nem is jelenthet mást, csak a kérdést, szeretsz-e holnap is?

Leszel-e még?

Juhász Zsuzsanna prózája korábban a Szöveten:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.