eltört eltörölt
eltéríthetetlen kézből ki nem téphető
el nem ejthető oldalra fekteti a szárnyait
nem repülhető magasságon
lencsefelhők hullámain ahogy átvonszolja
az égen
eltévedt tűzevők földjén
felradírozott kondezcsíkok között
késtél
Száldobágyi Csaba verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.