Ocsovai Ferenc: Húsvét
1 min read
Mondják, Krisztus sokat szenvedett, /
és ezt én hiszem is, de ne feledjük, /
hogy a halandó csontok alatt volt /
benne valami győzedelmes és isteni
Mondják, Krisztus sokat szenvedett,
és ezt én hiszem is, de ne feledjük,
hogy a halandó csontok alatt volt
benne valami győzedelmes és isteni,
ami a Feltámadást még a katonák
és csőcselék szitokszava közepette,
még a gyilkos keresztre szögezve,
vért könnyező testével is hirdeti,
én azonban csupán törékeny kis ember
vagyok, akinek parányi mennyei szikra
adatott, hogy valahogy el tudja viselni
a szívére zúduló miriádod-ennyi kínt,
és noha Ő visszatért akkor a poklokból:
engem ez az apró tűszúrás is fájdalmat
üvöltő, pusztító lándzsahegyekre feszít,
pedig tudom, mennyi bűn és gyötrelem
van a világon; hogy piszkosul áldottnak
kellene éreznem szerencsémért magamat -
mégis egy bukott, eltévedt messiás lettem,
aki még saját lelkéből sem tudja kifogni
szakadt hálójával a kincset érő halakat,
amíg vergődő passióm során ajkam már
csak egy korty enyhítő vízre, forró csókra
vagy Veronika selymes kendőjére vágyik;
így nem is veszem észre, hogy egyedül is
vagyok, meg nem is - hiszen botladozva,
külön útjainkon menetelünk fel a csúcsra
mindannyian egészen a saját Golgotánkig.
2023. április 7.
Ocsovai Ferenc verse legutóbb a Szöveten: