Fellinger Károly: Szivárvány
A vak gyerek elhiszi, hogy/ vannak színek, / hogy van sötétség / és világosság.
Bartha György: a délután
jó az idő / sétálunk / hű hozzám / nem kell póráz
Ocsovai Ferenc: Tévhit
Van itt ez a szenvedésmítosz, / hogy mindig csak vezekelsz;
Lencsés Károly: Éhes vagyok
néha még / az is megerőltetés, hogy gatyába bújjak. / megfésüljem a hajam és elmenjek kiváltani / a receptjeimet.
Handó Péter: Öregség; Tao
Árnyakat gyűjtök. / Testem fosszíliáit / bedobozolom.
Vörös István: Boldogság és büntetés
Az életünk boldog volt, / a boldogságunk élet, / élhettünk egy olyan kort, / miben vannak remények.
Debreczeny György: nagyszerű ebben a napszakban az idő
elcsókolják savanyú csókjaikat / aztán az apa eltűnik nyomtalanul / amint begombolja a nadrágját
Lencsés Károly: A csend kiált
Télen álmodom nyári álmot / Meleg takaró ízét / Fényt, grillen kolbászsütést.
Márton László: Indián a harmadik világban (Egy hosszabb elbeszélésből)
Az indiánnak, amikor még indián akart lenni, nehezére esett eldöntenie, milyen indián akar lenni: olyan-e, aki bölényre vadászik vagy olyan, aki kukoricát termeszt, és a Nagy Szellemhez esőért könyörög. Útmutatást kért a fehér emberek által agyonlőtt teherautótól, amely még mindig…
Vörös István: Mindenben is
Mindenben is volt, és / mindenen kívül is. / Nem volt sehol a holt rész,
