Felkel a hajnal, /
és mossa kezét, /
béke felé tett /
ígéretet, /
estére meddő /
csendbe teszi
Felkel a hajnal,
és mossa kezét,
béke felé tett
ígéretet,
estére meddő
csendbe teszi
és friss puha párna
melengeti,
hogy új napra mindent,
mit eddig dalolt,
forgassa át
az élő, a holt,
mert mossa kezét
a bábeli szörny,
ki verdesi térdén
más fenekét
kezét tartva
ütőerén.
Toga 2023. 06. 24.
Tóth Gabriella (Toga) verse legutóbb a Szöveten:
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
FELHÍVÁS ÖTLETELÉSRE Azt nem mondhatjuk, hogy „megfeneklett”, de azért nyilvánvaló, hogy valamilyen módon – öt év után – „beállt” a SzövetIrodalom irodalmi, művészeti és közéleti magazin működése. Ezt – a kritikai érzék és gondolkodás birtokában…
Hatalmas, régi tükör volt, legalább két méter magas. Valaha díszes, faragott keretét már csak néhány helyen borította az egykori aranyozás, a kevéske fényben inkább feketének tűnt az egész. Maga a tükör sem volt jobb állapotban,…
Szepes Erika irodalomtörténész, egyetemi tanár méltató sorai zárják Debreczeny György elhervadnak a versek is (kollázsok Thomas Bernhard verseiből) című új kötetét, mely a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában jelent meg néhány héttel ezelőtt. Szepes Erika gondolatait…