Kalász István: híradó/üres kanapé/tálka

Álmában ölte meg.
A nyilatkozó szomszéd arca pixelesen.
Ismeretlen okból tért át a szemközti oldalra.
Van árvíz van aszály égnek az erdők.
Mindenki békét akar de.
Vállalati üdülő kertjéből a veszélyes hintát.
A nyugdíjas a bolti polc előtt sír.
Panda született.
Nyolcan vágnak nemzeti szalagot.
Készen az elkerülő út.
A ménesgazda amint a múltba fektet.
Kastélykert előtt a kamera elé tartott kéz.
Az első gyereket akarja az állam.
Zászlóra esküdni szélcsendes napon.
Fóliázott könyvek a hajléktalan kezes ír alá.
Hülye betonkockák az elnökség előtt.
Éremfeldobással a térfelet.
Kérvényezni gondolkodási időt.
Maradt ránk a szárazság.
… és …
A konyhai hokedli alatt a kutya tálja.
Ahogyan iszik. És felnéz rám utána.

Kalász István verse legutóbb a Szöveten: