Rég ácsingózik rá a szomszéd kislány,
harmatos hamiskás hajnali szemmel
szüntelen, azóta, hogy mohón kézbe vehette
polcomról azt a két tömött iratgyűjtőt,
melyekben a magyar popzene régi szentjei,
múlt századi dívák és daliák szívtörő képei
lapulnak gondos cirkalmas dedikációkkal,
flitter és zselé, működ és lézervillogás,
húrtépés és bandzsa bazsaly, bőrszerkók,
mezítlábas Gitane és mentolos Dunhill,
ajánlották magukat általam a világhírnévnek,
remélve népszerűséget, fönnmaradást, s lám,
tényleg jók lettek foglalónak, belépőjegynek a
minap az ágyamba búvó szende utókornak, hisz
míg kinn folyamatos vészhelyzet sújtja hazánkat,
mi vetett ágyban, kielégülve lapozgathatjuk a múltat.

Fábián István
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
