sár van itt, romlás
hiába-káromlás
föltépett
ég alatt
bújnak
az életre ítéltek
mint iszapban
a rémült halak
kik fölött oly magasan
ringanak
a nádas vizek
hogy mire fölnézne
bármelyik
a fényt már
nem érti és
nem is éri meg
Fábián István: Ne ítélkezz!
Fábián István: Ne ítélkezz!
Fábián István verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?