Éjszaka megmásztam a Hármashatár-hegyet.
Mezítláb, cafatosan.
Újra gyerek voltam és nem tudtam hegyet mászni.
Útközben tanultam meg,
hogy a felhúzott láb is lehet takaró,
és hogy a sósságnak nincs apadása.
Csak ránk szilárdul, és újabb réteget ad az arcokra.
Fordult a kulcs a zárban.
Hazajöveteled az estét hozta a nappaliba.
Elmeséltem neked, hogy megmásztam a Hármashatár-hegyet.
Pedig nem is így hívják,
és nem is tudok hegyet mászni.
Csak betakaróztam magamba,
és hagytam, hogy táncoljak a saját könnyeimben.
Mezítláb, cafatosan.
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
