
hátamra venném a várat
de az alkalom magára várat
a pavilon üvegtetején megakadnak
a fákról lehulló levelek
szürke határvidék
a csuklya alól az utca
forog a mindenség légcsavarja
a pillanatot felcsavarja
éjszakai süllyedés emelkedés
emléke régi tavaszoknak
azoknak az útját kövesd
akik mögötted araszolnak
Debreczeny György verse legutóbb a Szöveten:
Discover more from SzövetIrodalom
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
