
cigány vérből
dalok és dallamok
szám öröm forrása
sír énekel és érez
szavaimat tengerbe merítem
beledobom a régi emlékeket
a szorongató bánatok csillapítására
nem vagyok más
csak egy zaklatott lélek kint a viharban
semmi több néha csak suttogás
imádkozom nevetek sírok
sétálok lejtőkön és szakadékban
borongós napok harmatában
lépteim zúzzák a földet
halmozódik a múlt
egy cipősdobozból
képalbum mosolyog rám
az óra forog körbe-körbe
benne a csend öltözteti sorsom fonalát
Oláh Károly verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?