2024.06.14.

SzövetIrodalom

A Szövet irodalmi, művészeti és közéleti magazin  legfontosabb célja, hogy teret és lehetőséget adjon íróknak, költőknek, alkotóknak: kezdőknek és ismerteknek, kívülállóknak és fő ízlésformálóknak, fiataloknak és időseknek

Kezdőlap » Tóth Nikoletta: A női szerep megjelenése Madách Imre Az ember tragédiája és Závada Pál Apfelbaum című művében (tanulmány)

Tóth Nikoletta: A női szerep megjelenése Madách Imre Az ember tragédiája és Závada Pál Apfelbaum című művében (tanulmány)

15 min read
Az irodalom történetében a női szereplők ábrázolása és funkciója mindig is kiemelt jelentőséggel bírt, hiszen tükrözik a kor társadalmi normáit, elvárásait és a nemek közötti viszonyokat. Madách Imre: Az ember tragédiája és Závada Pál: Apfelbaum című művei két különböző kor, stílus és világképet képviselő alkotások, melyekben a női szerepek eltérő módon jelennek meg, ám mindkettőben központi szerepet töltenek be.

BEVEZETŐ

Az irodalom történetében a női szereplők ábrázolása és funkciója mindig is kiemelt jelentőséggel bírt, hiszen tükrözik a kor társadalmi normáit, elvárásait és a nemek közötti viszonyokat. Madách Imre: Az ember tragédiája és Závada Pál: Apfelbaum című művei két különböző kor, stílus és világképet képviselő alkotások, melyekben a női szerepek eltérő módon jelennek meg, ám mindkettőben központi szerepet töltenek be.

Madáchnál az emberiség történelmén keresztül vezető utazás során Éva alakja különböző történelmi és mitológiai kontextusokban jelenik meg. Éva nem csupán Ádám társa, hanem az örök női princípium megtestesítője, aki minden színben újabb és újabb aspektusait mutatja meg. Madách művében Éva egyszerre a bűnbeesés és az újjászületés szimbóluma, aki a női nem alapvető tulajdonságait és szerepét jeleníti meg az emberiség sorsának alakulásában.

Závada Pál ezen regénye központi szereplői a nők, főként Závada Évái, mindennapi küzdelmeiken és döntéseiken keresztül válnak a történet meghatározó alakjaivá, akik nemcsak saját sorsukat, hanem a körülöttük élők életét is befolyásolják, főként Ádámra vannak erős benyomással.

Madách és Závada szereposztása

Ádám Madách Imre: Az ember tragédiája című művében a bűnös földi halandót jelképezi, aki az Úrral, Luciferrel és az angyalokkal is értekezik. Závada Pál Apfelbaum Ádámja egy sokkal földibb figuraként tárulkozik az olvasó szeme elé, hétköznapi gondjai vannak, teljesen emberien viselkedik, de átlépve a határokat, ő is az Istennel, Luciferrel és a három angyallal kommunikál.

Míg a madáchi műben egy Éva van, addig Závada a 20. századi Ádámja mellé nem egy, hanem rögtön két nőt teremt, itt évai képben jelenik meg előttünk Éva és Lilit, két teljesen ellentétes női alak.

Madách Lucifere maga az ördög, újabb és újabb helyszínekre kalauzolja Ádámot és Évát, mindig új bőrbe bújtatja őket, néha maga is álarcot ölt. Závadánál a luciferi szerepkör kissé homályosabb, nem mindig tudni első kézből, hogy Lucifer éppen hol jár, mit csinál, néha Ádám munkatársa, a kamerása, de van, hogy Závada csak L.-ként hivatkozik rá vagy ő Luzzi Ferdinand. Viszont a kísérés mozzanata közös, de itt nem színről színre kíséri Ádámot, hanem a történelem színpadán főszereplő Luciferrel karöltve megjárja a második világháborút, a holokausztot, a szocializmust, sőt lábaik előtt omlik le a berlini fal. Madách és Závada Luciferje is egyaránt agyafúrt, kíváncsi és eszes figurák.

Az angyalok kara Madáchnál mellékszereplőként jelenik meg, nem sokat tudunk róla, azt sem, hogy hány tagú, vagy hogy milyen neműek ezek az angyalok. Závada versesregényében sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az angyalok. Három angyalt tár elénk: Orsit, Lenkét és Charlie-t. Ez a három angyal a főszereplő minden lépését követi és kommentálja, szinte olyan, mintha egy televíziós műsort néznének.

Závada Pál Évái

A feminizmus egy mai napig igen népszerű téma, sokak foglalkoznak azzal, hogy miként változott a nők szerepe a történelem során. Madách tragédiája és Závada Apfelbaumjának együtt olvasása azt eredményezni, hogy egy átfogóbb képet ad a nő szerepek változásáról, megmutatja azokat az akadályokat, amiket a feminizmus egyesesetekben áthidalt, másikakban pedig nem. Észrevehető, hogy Závada női karakterei nem annyira negatív szereplők, mint a férfi karakterek.

Az ember tragédiája egy kétpólusú nőképet mutat be. Hol Éva a meghatározó szereplő, hol ő van alávetve Ádámnak. A nőt egyik pillanatban úgy mutatja be, mint a teremtés legjobb dolgát, az Úr legnemesebb művét, másszor pedig hasztalan lényként. A következő sorok ezt igazolják a Tragédiában:

 „Minő csodás kevercse rossz s nemesnek

 A nő, méregből s mézből öszszeszűrve.

 Mégis miért vonz? mert a jó sajátja,

Míg bűne a koré, mely szülte őt.”

Závada regénye két Évát mutat be nekünk:

„Az Apfelbaum női szereplői a legizgalmasabb, változásra, formálódásra képes alakja a regénynek.”

(Nagygéci Kovács 2022)

 Éva közelebb áll a madáchi Évához, míg Lilitnél azt lehet érezni, hogy ő a lázadó Éva, aki messzebb áll a madáchitól. Závada Pál egy vele készült interjúban így vélekedett a vad Évájáról, Lilitről:

„A »Lilit-típusú nő« az autonóm, fölszabadult, egyenrangú, dönteni képes és dönteni akaró, a saját sorsát irányító és minden tekintetben önmaga felett rendelkező nő megtestesítője, akit korábban deviánsként megbélyegeztek. Így lett Lilit figurájába összegyűjtve az összes úgynevezett »rossz« női tulajdonság: jár az agya, saját akarata van, oda megy, ahova neki tetszik, és nem fogadja el a férfiak által neki kiosztott szerepeket.”

(Takáts 2022)

Závada Évája egy sokkal visszafogottabb szereplő mint Lilit. Míg Lilit személyében egy karakán nőt ismerünk meg, addig Éva egy gyengéd, lágy természet, aki csendes és hisz a szép szavak erejében, a meggyőzésben. Amikor megtudja, hogy a zsidó származású Ádám Berlinbe készül, nem támadja le azonnal, vagy tiltja meg neki, hanem inkább megpróbálja meggyőzni. Éva a „világ anyja”[1] típusú madáchi Évához áll közelebb. Závada Évája sokkal józanabb gondolkodású Lilitnél, ő egy olyan karakter, akinek szüksége van maga mellé valakire. Lilit ezzel szemben az autonóm nő, aki nem is állná meg a helyét egy férfi oldalán. Viszont Ádám nem tud választani az Éva által kínált társ szerep és a liliti gyönyörű, csábító femme fatale[2] között.

Deczki Sarolta kritikája rávilágít arra, hogy sokszor úgy van Éva és Lilit bemutatva, mintha egy és ugyanazon személy lenne:

A két nő egymáshoz való viszonya hasonlít kicsit Agota Kristof A nagy füzetbeli ikerpárjára, hiszen a két fiúról is nehéz eldönteni a Trilógia további két része alapján, hogy egy vagy két személyről van-e szó.”

(Deczki 2022)

Závada regénye arra világít rá, hogy a 20. század mindent túlélő Ádámjához már nem tud csak egy Éva-karaktert párisítani, hanem kettőre van szükség, olyan alakokra, akik mindent kibírnak, lázadnak.

A Tragédia nőképe

Rétfalvi P. Zsófia tanulmány alapján, aki összevetett több madáchi művet is[3], arra lehet következtetni, hogy a madáchi nőalakok sokban hasonlítanak egymásra. Madách igazán egyedien vélekedett a nőkről. Tanulmányában, felveti azt a kérdést, hogy „a nő ember-e egyáltalán”. Madách a házassággal és a hűtlenséggel kapcsolatos állításai nagyon hasonlítanak Rousseau Emil avagy a nevelésről című művének ötödik, Zsófia avagy a nő című könyvére. Mind a ketten azt állítják, hogy a női hűtlenség sokkal nagyobb bűn a férfiénél, mivel úgy gondolják, hogy ezáltal a nő nemcsak a férjét csalja meg, hanem a gyerekeit is, a természetet és a nemzetet is, valamint a nő és a férfi semmiképp nem lehet egyenjogú. Madách kortársaihoz képest a női emancipáció kérdéskörében elmaradottságot mutat, inkább a felvilágosodás kori nőképet isteníti.

A Tragédia egyiptomi színében Ádám egy felsőbb erőként látja magát, Évát tárgyiasítja, csak a férfi szórakoztatására használható a nő:

„Beszélj, beszélj, hogy halljam hangodat,

[…]

Te csak virág légy, drága csecsebecs,

Haszontalan, de szép, s ez érdeme.”

(Madách, 45-46.)

A Tragédiában a nő tárgyiasítására és értéktelenségére az is rámutat, amikor Ádám és Catulus fogadást kötnek, ahol a nő kisebb értéket képvisel mint a nő:

Ádám:

„Ha veszteném,

Úgy Júlia tiéd. –

Catulus:

S ha nyersz?

Ádám:

Lovad

Enyém. –

(Madách, 55)

Fráter Erzsébet Éva mintájaként

Fráter Erzsébet Madách Imre felesége volt, sokak úgy hivatkoznak rá, hogy ő minden idők legrosszabb írófelesége. Madách egyik névtelen barátja a következőket nyilatkozta barátja párválasztásáról:

„Az ilyen féle lányoknak udvarol az ember, de nem veszi őket feleségül.”

Madách végleg csalódott Fráter Erzsébet által a nőkben, így csalfa felesége iránt érzett bánatát papírra vette, és Az ember tragédiájában feltűnő Évát vértezte fel volt felesége rossz tulajdonságaival.

Madách a válása után sem akart más nővel kapcsolatot kezdeni, nőgyűlölőként halt meg, tíz évvel a vállásuk után.

Már a kapcsolatuk elején látszott, hogy ők ketten igazán eltérő személyiségek, míg Madách Imre csendes, visszahúzódó ember volt, addig felesége hangos, élénk személyiség. Habár, a család és a barátok azonnal látták, hogy a házasságnak nem kellene megkötődnie, Madách hajthatatlan volt, feleségül vette Fráter Erzsébetet. A házasélet eleje zökkenőmentes volt, boldogan éltek.

Amikor Madáchot börtönbe zárták, mert Kossuth halálra ítélt titkárát bújtatta parócai birtokának erdészházában, ő hitt felesége hűségében és abban, hogy anyja majd támogatja az akkoriban a negyedik gyerekükkel várandós Erzsébetet.

Az anyós nem támogatta pénzzel őket, mire Madách hazaért, nagy volt a pénztelenség, ezért anyagi okokból az anyjához költöztette egész családját. Erzsébet ezt árulásnak fogta fel és megcsalta férjét, ellátogat férje nélkül a losonczi bálba, ahol férfitársaságban mulatozott. Várható volt, hogy Madách nem fogja elviselni a pletykákat, így anyja határozott óhajára úgy döntött, elválik Erzsébettől, akit a vállás nagyon megviselt.

A madáchi szövegben több helyen is visszautalás történik a madáchi házasságra:

„Éva:

Nekem meg büszkeségem az csupán,

Hogy a világnak anyja én leszek.

Lucifer:

Dicső eszmény, mit a nő szíve hord,

Megörökítni a bűnös nyomort.”

(Madách, 20.)

Závada Pál viszonyulása Madách Imre Évájához

Závada Pál erősen bírálja az irodalom női szereplőit. Több interjúban[4] is kitér arra, hogy ő mennyire nem szereti a madáchi Éva-formát:

„Kifejezetten nem szeretem a Tragédia nőképét, mindig bosszantott, ahogy Évát ábrázolja, ezért úgy döntöttem, hogy vitatkozni és pimaszkodni fogok vele, és olyan Évát vagy Évákat teremtek, akiket Madách ki nem állhatott volna.”

A legpasszívabb madáchi nőkép akkor jelenik meg, mikor Madách Keppler felesége bőrébe bújtatja az Éváját. Egészen abszurdumként hat, hogy ez első nőt úgy festi le, mint egy buta, bohóckodó, könnyűvérű nőt, aki lenézi a férjét és fűvel-fával megcsalja.

Lilith alakja

Lilith egy mitikus alak, akit zsidó Biblián kívül találhatunk meg. Az ő teremtéstörténete úgy hangzik, hogy Isten a teremtés után a fennmaradt porból megformálta Lilith-et, mint Ádám első feleségét, de nevezhető a nulladik Évának is:

„Monthatjuk Apfelbaum előző csaja, exe.

Az Úr őt adta először…

Vagy fordítva?, Ádámot őneki?

Hisz nőként magát egyenlőnek tartja.”

(Závada 2022, 25.)

Lilith egy démoni nőként van ábrázolva, aki megcsalta Ádámot, majd faképnél hagyta, a parázna asszonyok egyikeként is ábrázolják. Egy rendkívül eszes, autonóm személy, aki ártó szellem képében jelenik meg. Az anekdota szerit Lilith nem felelt meg Ádámnak, ezért az Úrtól kért egy másik nőt, ekkor kapta az oldalbordából Évát:

„És magányodról nyafogtál neki,

Hogy Évát kisírd magadnak, nem így volt?”

(Závada 2022, 33.)

A Lilit névnek van még egy reflexiója. Lilith néven fut egy 21. századi zsidó, feminista New York-i lap is.

Apfelbaum Ádám szerelmi élete

A versesregény udvarlástörténete Zsoldos Emese tanulmánya szerint egy 18. századi pásztori történetből idézett dalhoz nyúl vissza, ami a goethei librettóból való:

 „a viszonzatlanság érzésétől elkeseredett szerelmes férfi hangját szólaltatja meg, aki reményvesztett helyzetéből, mindent hátrahagyva útnak indulna, ám kinyilvánított elhatározását végül mégsem teljesíti be, és a szerelmi történet más, szerencsésebb fordulatot vehet.”

(Zsoldos 2022)

Apfelbaum Ádám a versesregényben három női alakkal képzel el szerelmi szálakat, bár ezt nehéz pontosan megállapítani, hiszen az Évák sokszor összemosódnak egymással. A legelső női alak Jakobi Éva, akit elmondása szerint már kiskora óta hozzá képzelték, hiszen a szülők családbarátok voltak, majd Éva számára is ő volt az első férfi, akire ránézett:

„S Éva, mint nő,

amikor először nézett fiúra, ki volt az

vajon, aki őt észre sem vette?

Persze, hogy én…”

(Závada 2022, 20.)

Ádám már itt lenézően tekint Évára, majd csak később szeret bele. Később Éva viselkedik visszataszítóan Ádámmál, adok-kapok játékot folytatnak egymással:

„-Eredj, ha menned kell! Ádám, hagyjuk már!

Ha látsz tört virágot, azt ismerd…”

(Závada, 2022 22.)

Ők ketten egészen a jegyességig jutottak, de Ádám végül Éva szerint „ismeretlen férfivá lett”. Ádám egész idő alatt úgy viselkedik Évával, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, de Éva nem adja át magát Ádám csábításainak. Ádám későbbi megnyilvánulásai azt árulják el, hogy ő csak Évával tudna családot alapítani, viszont egy szabadakaratú nő jelenik meg az amúgy gyenge Éva képe helyett.

Ádám nem sokat kesereg Évája miatt, szinte azonnal feltűnik Lilit, Ádám előző barátnője. Lilit személyében egy karakán, céltudatos nő képe jelenik meg, aki mindjárt tettre készen lerohanja Ádámot, míg megszólalni sem hagyja:

„Nekem nehogy megint elmagyarázzad,

Adamo, hogy a nő jelenléte

 az irracionális tény a földön,

 merthogy utólag tolakodott be,

mikor már minden készen volt! Lekéstük

a teremtést, ugye?, hisz a világ

eredeti verziójában még nem

is voltunk benne!…”

(Závada 2022, 26.)

Lilit egy „pezsgőt durrogtató, táncoló” és szabadakaratú nő, aki nem a hűség mintaképe, hanem Ádám mellett még más férfiakkal is kacérkodik.

Liliti szereplőként megjelenik Leni Riefenstahl, aki olyan karakán nő mint Lilit. Leni a tükör előtt állva csodálja magát és visszautalásokat tesz a madáchi műre:

„Hogy lássam színről színre újulásban

Ne fonnyadjak, ne veszítsem bájam?”

(Závada 2022, 58.)

Leni eredetileg egy olyan személy, aki sokat ad a külsejére, tetszetős akar lenni a férfiak számára. De ő nem úgy mutatkozik meg, mint aki csak a külsőre ad, az is fontos számára, hogy egy nő okos és művelt legyen, a „csinos fejecske ne legyen üres belül”.

Závda Ádámjában egy igen döntésképtelen alakot ismerünk meg, hiszen ki is mondja hogy, milyen jó lenne hipp-hopp Évát Lilitté változtatni, Lilitet pedig Évává. Képtelen azt a döntést illetően, hogy melyik nő lenne számára megfelelő, de legszívesebben egy olyan nőt szeretne magának, aki az évai és a liliti jegyeket is hordozza.

Závada női mellékszereplői

Az Apfelbaum minden női szereplőjében egy Lilit vagy egy Éva figurát vélünk felismerni, hiszen ez a két figura magába foglalja a nőiség tradicionális felfogásait. Nem csak kitalált szereplőkkel találkozhatunk, hanem valóságos történelmi személyekkel is (ez a férfi szereplőknél is így jelenik meg).

Leni Riefenstahl, német filmrendezőnő karaktere is megjelink a versesregény lapjai, ő egy valódi, történelmi karaktere a német filmiparnak, kinek művészi nagyságát sokan elismerik, de a hitleri propagandában játszott szerepe egyértelmű. Őt egy Lilit-karakterként ismerhetjük meg, hiszen egy karakán, öntörvényű nő képében jelenik meg, akit a források szerint hűen festett elénk Závada.

Izsák Éva is egy valódi személyről lett mintázva, különféle forrásokban olvasható[5], hogy egy fiatal lányról van szó, aki öngyilkosságot követett el, annak érdekében, hogy ne buktassa le párttársait, ciánnal mérgezte meg magát, ez a mozzanat Závada regényében is megjelenik. A női alakok mindig sajátos jegyeket viselnek magukon:

„Az Úr tehetetlenségének és kicsinyességének következtében az Éva képviselte mártír és a Lilit megtestesítette fatális nő egyaránt démonizált, kiszolgáltatott, feláldozható és célpont.”

(Bence 2022)

Az Éva név pedig véletlen egyezés lehet, pedig a závadai karakterek közül inkább Évával mutat rokonságot ez a fiatal lány, mintsem Lilittel. Aki a lányt öngyilkosságra buzdította az Lakatos Imre volt, az ő neve is megjelenik az Apfelbaumban, ő luciferi jegyeket visel magán.

Apfelbaum Ádám húga, Apfelbaum Juliska is egy igazán érdekes karaktere a versesregénynek, ő egy Évához rokonítható, szende teremtmény. Juliska több helyen megjelenik, de Ádám nem foglalkozik vele. A lány gyermekbénulásban szenved, kinek tragikus sorsa van, hiszen többször is megerőszakolják. Először saját bátyja, Apfelbaum Ádám, másodszor pedig a szovjet katonák. A szovjet katonák először kedvesek a lányhoz, tologatják, enni és inni adnak neki, majd egyszer csak sorra minden szovjet katona megerőszakolja. Földi lény nem segít az elesett lánynak, csak az egyik angyal, Lenke siet a segítségére. Felállítja a lány kerekesszékét, majd jelképesen angyalkét leereszkedik a bántalmazott lány mellé a földre.  Ezeknél a mozzanatoknál is Závada olyan problémákat tapogat, amik a ma problémái, hiszen az erőszak még a 21. századi társadalmat is érinti.

Az Apfelbaum rokoni szála Vörösmarty Csongor és Tündéjével

Vannak olyan részek, ahol egy mesevilágba kalauzol minket a szerző, a következő sorok olvasása során a híres Vörösmarty-mesedráma világában érezhetjük magunkat, a Csongor és Tündéjében:

„Szárnyunk is nőne, baglyokkal röpülnénk

éjjel, és démonként csábítanánk.

Mint jó alakú jó tanulók nappal

szellő, felhő volnánk, éjjel hüllő,

Lennénk bohók, bolondok, boszorkányok,

akit csak megkívánnánk, ölelnénk,

nem tartva félelemtől, bántalomtól.

rabbá nem tehetne uralom vagy

szerelem, férfi, nő, gyerek vagy törvény,

bármilyen áron továbbállhatnánk.”

(Závad, 2022, 200.)

Megjeleníti a mesedráma két szintjét, az éjjelt és a nappalt, de a szerelem, a boszorkányok, bohók (Kurrah, Berreh és Duzzog) is megjelennek.

Második kapcsolódási pontként megemlíthető Ledér is, aki Závada keret között Lilit alakjára vetíthető rá, hiszen Lilit egy ledér nőként jelenik meg. A Csongor és Tündében Ledér Mirígy lánya, akit Tünde helyett szán a boszorkány Csongornak.

Maga a ledér szó a szerelmi életében könnyelmű, feslett, laza erkölcsű, egy időben többel kacérkodó, csapodár nő.

Ezeken a kapcsolódási pontokon kívül rokonítható még Tünde viselkedése és személyisége Závada Évájával, valamint Ilma liliti jegyeket mutat magán, de szemmel láthatóan rokonítható Csongor és Ádám is, mind a ketten a világban bolyongó, látszólag a szerelmet kereső karakterek.

Apfelbaum Juliska, a gyermekbénulásban szenvedő testvér egy allegorikus alak, akinek élete megegyezést mutat az Éj monológjának[6] egyes részeivel:

Mindenható sugárral a világ

Fölkelt ölemből: megrázkódtatá

A semmiségnek pusztaságait,

S ezer fejekkel a nagy szörnyeteg,

a Mind, előállt.

(Vörösmarty M.: Az éj monológja-részlet)

Még egy szembetűnő hasonlóság, hogy az Apfelbaum is két szinten játszódik, a földin és a föld felettin, a föld feletti szereplők az angyalok, akik fentről, néha egy tévékészülékből követik végig az eseményeket, ők nem a földi halandók között jelennek meg.

Új, mégis visszanyúló kapcsolatok

Mind Závada Pál műve, mind a madáchi klasszikus sokat foglalkozik a női szerepekkel. Az Apfelbaum, ahol a már a cím is visszanyúl a teremtés történetéhez, amely fordításban almafát jelent, amely a bűnbeesés mozzanatához csatolható.

A két mű olvasás között nem csak a főszereplők nevei egyeznek meg, hanem vannak olyan részletek is, amelyeket Závada bizonyosan Madáchtól szedte, de 21, századi köntösbe öltöztette. Az egyik legmarkánsabb megfogalmazás a nőről is ilyen:

„Mért is jársz utánam,

Mit leskelődöl lépteim után?

A férfiúnak, e világ urának,

Más dolga is van, mint hiú enyelgés.

Nő azt nem érti, s nyűgül van csupán.

Ellágyulva

Mért nem szunnyadtál még csak egy kicsinyt:

Nehezebb lesz most már az áldozat,

Mit jövőnek hozni tartozom.”

(Madách, 246.)

Ádám ezen kijelentése után a madáchi Éva könyörög Ádámnak, hogy hallgass őt végig, egyáltalán nem sértődik meg Ádám ledegradáló mondatain. Závada átirata a következőképp hangzik:

„A frászt leselkedsz lépteim után!

A férfinak, mint a világ urának

más dolga van, nem hiú enyelgés

Nő azt nem érti. Évát arcul csapják

ezek a szavak, megtántorodik.”

(Závada, 227.)

Závada Évája másképp reagál Ádám kijelentésére mint Madáché. Ez a 20. századi emancipált nő belátja azt, hogy Ádám nem tehet ilyen kijelentéseket, hiszen férfi és nő között egyenlőség kéne hogy legyen. Azonnal kikéri magának, a saját nézőpontját juttatja kifejezésre. Azonnal egy konfliktus alakul ki, ahol Madáchnál Ádám nyer, míg Závadánál Ádám lesz a lealázott fél, aki „gáz dolgokat” mond Éva szerint is, és az angyalok szerint is. Így próbálja Závada a saját karakterének a gőgét és önáltatását eltörölni, így próbál 20 és 21. századi emancipált, erős, független női karaktereket létrehozni.

Befejezés

Amint a dolgozat rámutatott, Závada Pál és Madách Imre nőalakjai között igen sok átfedés van. Szinte láncreakcióként működik az, hogy a madáchi Éva a szerző rossz házasságából akarja megidézni Erzsébetet, ebből táplálkozva dacol Závada a nőalakjaival, Lilittel és Évával. A két mű igen sokban táplálkozik egymásból, Závada átirata egy 20. századi köntösbe öltözteti az egész madáchi művet, a női alakokat is próbálja 20. (néha 21.) századivá tenni. Másik irodalmi művekkel is átfedést mutatva, gondolok itt Vörösmarty Csongor és Tündéjére, próbál egy olyan korképet festeni a női helyzetről, a závadai regény pedig az emancipált női alakokat fest meg az olvasó előtt.

  1. Bence Erika. 2022. Ördögi szövetség és női toposz a történelemben. Litera
    https://litera.hu/magazin/kritika/ordogi-szovetseg-es-noi-toposz-a-tortenelemben.html
    (2024.05.16.)
  2. Béres Norbert. 2022. „Pokolbeli káprázat, el veled”. Alföld, 73. évf. 10. sz., 88-91. old.
    https://epa.oszk.hu/00000/00002/00291/pdf/EPA00002_alfold_2022_10_088-091.pdf
    (2024.05.16.)
  3. Deczki Sarolta. 2022. Ádám a vérzivatarban. Könyvterasz
    https://konyvterasz.hu/adam-a-verzivatarban/
    (2024.05.16.)
  4. Fenyvesi Zsófi. 2019. Ő volt Madách elmebeteg felesége, aki a fák odvában lakott. Dívány.
    https://divany.hu/offline/2019/08/06/frater-erzsebet/
    (2024.05.21.)
  5. Förköli Gábor. 2022. Angyali könnyűség, sátáni nihil. KultEr
    https://www.kulter.hu/2022/07/zavada-pal-apfelbaum-nagyvarad-berlin-kritika/
    (2024.05.12.)
  6. Gervai András. 1990. Öngyilkosság – utasításra. Szombat
    https://www.szombat.org/archivum/ongyilkossag-utasitasra
    (2024.05.12.)
  7. Nagygéci Kovács József. 2022. A jón s rosszon innen, a teremtésen túl. Revizor
    https://revizoronline.com/zavada-pal-apfelbaum-nagyvarad-berlin/
    (2024.05.12.)
  8. Nagy Balázs. 2023. Závada Pál intermediális játékba hívta Madáchot.
    https://epa.oszk.hu/03300/03347/00041/pdf/EPA03347_szabolcsi_szemle_2023_4_039-045.pdf
    (2024.05.12.)
  9. Pintér Laura. 2022. Fájától az alma. F21.
    https://f21.hu/irodalom/zavada-pal-apfelbaum-nagyvarad-berlin/
    (2024.05.12.)
  10. Rácz Attila. 2022. Rossz látni, hogy a soraim aktuálisabbak, mint gondoltam. Telex
    https://telex.hu/kult/2022/04/01/zavada-pal-rossz-latni-hogy-a-soraim-aktualisabbak-mint-gondoltam
    (2024.05.12.)
  11. Rétfalvi P. Zsófia. 2021. „Óh nő, ha te…” – Madách Imre előíró nőképéről In XXVIII. Madách Szimpózium, szerk. Máté Zsuzsanna és Varga Emőke. Budapest: Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Balassagyarmat. 187-195.
    http://madach.hu/old/tanulmanyok/mk110.pdf
    (2024.05.21.)
  12. Szentirmai Mária. 2022. Újraértelmezés és erkölcs. Ambroozia
    https://ambroozia.hu/2022-05-2/kritika/%C3%BAjra%C3%A9rtelmez%C3%A9s-%C3%A9s-erk%C3%B6lcs
    (2024.05.12.)
  13. Takáts Márk Dávid. 2022. Az ég és a pokol nem kifejezetten országhatárokon belüli hely. Litera
    https://litera.hu/magazin/interju/zavada-pal-az-eg-es-a-pokol-nem-kifejezetten-orszaghatarokon-beluli-hely.html
    (2024.05.12.)
  14. Zsoldos Emese. 2023. „S ki az a Poszugyin?…”. Irodalom Művészet Társadalom
    https://ujforras.hu/zsoldos-emese-s-ki-az-a-poszugyin-zavada-pal-apfelbaum-nagyvarad-berlin/
    (2024.05.12.)

Kiadások

  1. Madách Imre. 1958. Az ember tragédiája. Debrecen: Puedlo
  2. Závada Pál. 2022. Apfelbaum Nagyvárad-Berlin. Budapest: Magvető

[1] Madách, 1872. 21.

[2] titokzatos, gyönyörű és csábító nő

[3] Nőről, különösen esztétikai szempontból, Férfi és nő, Csak tréfa, Mózes

[4] https://telex.hu/kult/2022/04/01/zavada-pal-rossz-latni-hogy-a-soraim-aktualisabbak-mint-gondoltam

[5] https://www.szombat.org/archivum/ongyilkossag-utasitasra

[6] https://verslap.hu/versek/vorosmarty_mihaly/csongor_es_tunde_reszlet_az_ej_monologja.html

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2021–2023 | SzövetIrodalom | Minden jog fenntartva | Newsphere by AF themes.