Csikai Gábor: Várakozás

oly sok minden furcsa itt
a megoldás kulcsait
már senki sem adja át
órák percek nagy hadát

vezetem a semmibe
s ha próbálok menni be
oda honnan jönni kell
énbennem a csönd visel

súlyos gyötrő láncokat
mégsem ő az áldozat
hanem aki bántana
így az élet ága ma

már nem nő ki belőlem
s bár próbálok erősen
gyenge lenni nem merek
acélkemény fellegek

ereszkednek rám ma még
s ha nyílik a záradék
én kivárom mert a nap
mélységembe felszalad