
Szó(donorok)
A Mérleg jegyében
Balajthy Ferenc
És szólal az Úr: Keljfel Jancsi és járj!
Láda lánya deszka fiára majd rátalálj! –
(Vers)kalapozással (k)alapozd a pénzt,
Rigófütykös (ver)bunkóst kapj dalért!
Ágrólszakadt, rőzsehordó agg anyóka,
Birkára szabott, gyolcs (farkas)paróka.
Mezőn disznó(pasztőr)özött kutyatej,
Egy fantazmagorillikkus majom legel.
Villa (negra), – meg a nagy kanál(is),
(Aszalt)faszú, veszi a zöld banánt is!
S mikor lehull az első (atom) gomba,
Irány a (z)Űr, vissza a Paradicsomba!
(Szó)donorok lázadnak fel még itt ma,
Föld burkán metélt (vul)kanos fityma.
(Golyó)szóra hajló (szó)donor hangok,
(Tűnés „ülepfürkész, tintabitangok!”)
(Szó)bele hű Balázs, ide süss fel Nap,
Gégére forr a bor, de a mámor felkap!
(Szó)donor, (donor)szó szövegnek kell,
Falatnak a kenyér, mi mindent benyel!
Egy szív, egy máj, s egy újabb új vese,
Szó ami szó, lehet az még donor mese!
S mese, (E)mese mátka álma és átka,
A Szódonor kell s megszüli azt a bába!
Rakodod, pakolod, s végül összekötöd,
Nagy legyen a (vers)szmog, a füstköd!
Mars szárnya alatt kikel a (donor)tojás,
(Csont)átültetett létnek a csontkovács!
Lázadj fel (szó)donor metafor(r)a dalom,
Csűrés és csavarás mind ahogy akarom!
Keresd a (szó)donort, úgy várja a vers,
Szavakkal szerethetsz, s azokkal versz!
Balajthy Ferenc verse legutóbb a Szöveten:
Vélemény, hozzászólás?