Molnár József: Alázat

Vörös István: A REND SZONETTJE c. versére

Rendből sosem jutott elég.
A rúgóként széthulló tárgyak
jeleket küldenek feléd.
Hol van a gyermeki alázat?

S hol van a tegnapi mese?
Mikor a bús és hős királyfi
futott, míg nem a lány keze
nem küldte több próbát kiállni.

Ma ezrével halnak az álmok.
Döngő, erős lépted szakad,
a tűz nem villámlik parázson.

Pedig hogy hív a Himalája,
a hófénybe mártott világa.
Börtön, ha a lélek szabad?