Csák Gyöngyi: Álomemlékek, emlékálmok

1.
Tanunk a hold
amint egymást
szorosan átölelve
hempergőzünk
a csillogó szikár hóban
lefelé a domboldalon.

2.
Mikor az árnyékkal találkoztam,
felsőbbrendű lényként viselkedett.

3.
Megdöbbent
a hátamba döfött kés gazdája,
mikor szemébe néztem.

4.
Meg akart mérgezni,
láttam, hogy egy kéz
az ételembe szór valamit,
mire az asztalhoz jutottam,
tányérom kicserélte valaki.

5.
A valóságos
békésen poharazik
a plátóival.

Csák Gyöngyi verse legutóbb a Szöveten:


Discover more from SzövetIrodalom

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Leave a Reply